Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Ujváry Gábor: Magyar állami ösztöndíjasok külföldön, 1867–1944 / 14–26. o.

149—165. o.; vitéz Nagy Iván: A magyar diák külföldön egykor és most. In: A franciaországi magyarság (Bp. é. n.) 73—80. o. Keserű Bálint „iskolateremtő" munkássága nyomán szegedi kutatócsoport foglalkozik a magyar peregrináták Nyugat-Európa szellemi mozgalmaihoz való aktív hozzájárulásával, a nyugati műveltség és tudományosság magyarországi adaptáció jának-elterjesztésének eredményeivel. A peregrináció-kutatáshoz kiválóan használható-hasznosítható sorozataik: 1965-től Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, majd 1980-tól Adattár XVI—XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (mindkettő sorozatszerkesztője Keserű Bálint); 1988-tól jelenik meg a Peregrinatio Hungarorum (sorozatszerk.: Herner János), 1989-től a Fontes Rerum Scholasticarum (sorozatszerk.: Keserű Bálint). Szögi László a Magyarországról származó külföldi hallgatók adatait eddig csak a XVIII. század végéig, XIX. század elejéig földolgozó összeállítások XIX. század közepéig történő kiterjesztésén fáradozik, erről ld.: Szögi László: Adatok a Habsburg-monarchián belüli peregrináció történetéhez. 1790—1850 = Levéltári Szemle 1992/4. sz. 2 A Pápai Német—Magyar Kollégiumról: Prohászka Ottokár: A római Collegium Hungaricum. In: A katholikus Magyarország (Bp. 1902.) 430—432. o.; Lázár István Dávid: Kísérlet a római Collegium Hungaricum megalapítására (1578—1579). In: Acta Universitas Szegediensis... Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum, Tomus XXV. 135—143. o. A római kollégiumra és a Pázmáneumra egyaránt: Az esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve (Esztergom, 1982.) 457—460. o. A Pázmáneumra még: Nitsch Árpád: A Pázmány-intézet Bécsben. In: A katholikus Magyarország 385—390. o. A Theresianumról újabban: Romsics Ignác: Gróf Bethlen István politikai pályája. 1901—1921 (Bp. 1987.) 18—23. o.; Poór János: A Theresianum = Rubicon, 1992/8—9. 3 Erre vonatkozóan ld. a Magyar Törvénytárakban közzétett költségvetési törvényeket, illetve az országgyűlés képviselőházának üléseiről készült jegyzőkönyvekben az „utazási ösztöndíjak" címén megszavazott összegeket, valamint vitéz Ngy Iván id. tanulmányának 80—82. oldalát. 4 Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából (Szerk.: Mann Miklós) (Bp. 1987.) 19. o. 5 Oktatáspolitikai koncepciók ... 37. o. 6 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás 1870. és 1871. évi állapotáról szóló... jelentése 1872. (Buda, 1872.) 134. o. Ld. még: Molnár Aladár: Báró Eötvös József közoktatásügyi minisztersége 1867—70-ben = Havi Szemle 1879. jan.—márc. 235—240. o. és ápr.—jún. 4. és 17. o. 7 Az ösztöndíjakra elkülönített költségvetési összegekre ld. a 3. jegyzetet. Az 1897: XXXVI. te. 5. paragrafusa alapján 1898-tól évente összeállított kormánybeszámolók és statisztikák többé-kevésbé részletesen szóltak az „utazási ösztöndíjakról" és az „útisegélyekről". A külföldi ösztöndíjasok névsorát az 1893-tól napvilágot látott Hivatalos Közlöny számai (a kultuszminisztérium közlönye), valamint a budapesti tudományegyetem rektorainak a tanév történetéről mondott zárbeszédei (megjelentek 1861-től évenként az Acta Rag. Scient. Universitatis Ung., később Hung. Budapestinensis köteteiben) tartalmazták. A pályázók kiválasztására ld. még: ELTE Levéltár 8/b 1655/1910—11.; 980, 1658, 1871, 1875, 1872 és 2236/1911—12.; 1447 és 1978/1912—13.; 2431, 2572 és 2836/1913—14. Az utazási ösztöndíjakról hozott rendeleteket ld.: A m. kir. Ferenc József-Tudományegyetem igazgatását érintő fontosabb törvények és rendeletek gyűjteménye (összegyűjt.: Laky Dezső) (Szeged, 1926.) 207—208. o. és Hivatalos Közlöny 1906/12. sz. 267. o. 8 A névsort a Hivatalos Közlöny és az egyetemi rektori zárbeszédek alapján állítottam össze. 9 Ld. vitéz Nagy Iván id. tanulmánya 81—82. o., valamint ELTE Lt. 8/b 1483 és 1821/1910—11.; 1611 és 1178/1911—12.; 1444 és 2125/1912—13.; 2333, 2335, 2358, 2539 és 2933/1913—14. 10 Fraknóira vonatkozóan: Fraknói Vilmos: A vatikáni levéltár és a római magyar történeti intézet. In: A katholikus Magyarország (Bp. 1902.) 425—429. o. Klebelsberg 1917-ben a Magyar Történelmi Társulat közgyűlésén tartott elnöki megnyitó beszédéből ld.: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916— 1926 (Bp. 1927.) 8—10. o. 11 Vári Rezső: Történeti intézetek Rómában (Bp. 1916.) 45—52. o. 12 József Ferenc főherceg: Megnyitó beszéd a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet igazgatótanácsának alakuló ülésén = Századok 1917/2—3. sz.; A konstantinápolyi magyar tudományos intézetnek szervezeti szabályzata (Bp. 1916.); Magyary Zoltán (szerk.): A magyar tudománypolitika alapvetése (Bp. 1927.) 457. o. 13 Ld. Klebelsberg Kunonak a Magyar Történelmi Társulat közgyűlésein tartott elnöki 23