Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Kapronczay Károly: Adatok Közép-Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18–19. században / 3–13. o.

magyarázza, hogy miért tanultak olyan nagy tömegben Bécsben medikusok, annak ellenére, hogy saját szülőföldjükön is működött orvosi kar. Valójában az orvosi kar szempontjából ezt a Monarchián belüli peregrinációt 1885-ben adminisztratív eszközökkel kellett megszüntetni, amikor is a magyar hallgatók bécsi tanulmányait a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélyéhez kötötték. Ez nemcsak magyar, hanem más népek vonatkozásában is érvényes volt.

28 A kiegyezésig sokszor több magyar medikus tanult Bécsben, mint a pesti egyetem orvosi karán, annak""ellenére, hogy a magyar orvosi karon Bécsben végzett magyar orvosok tanítottak, akiket gyakran pesti katedrájukról hívtak meg a császárvárosba tanítani. A bécsi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, főleg a neoabszolutizmus idején, adminisztratív eszközökkel is befolyásolta az egyes orvosi karok színvonalának emelését, nem az anyagi eszközök bővítésével, hanem jó szakember hírében álló tanárok kinevezésével. Csak példaként említhetjük Czermak János — a prágai Jan Czermak élettantudós — pályafutását, aki az 1850-es években Grazban, Krakkóban, majd Pesten szervezte meg a modern élettani kutatás és oktatás tanszékeit, de ismereteit Breslauban, az ugyancsak cseh Jan Evangélista Purkinje intézetében szerezte. Ugyancsak felemlíthetjük az ún. második bécsi orvosi iskola kiemelkedő egyéniségeit, akik közül Hebra, Skoda, Kolletschka, Rókitansky csehországi születésű orvosok voltak, a kórbonctani szemlélet megalapozásával Bécset a 19. század közepén a világ orvostudományának egyik központjává tették.

29 Neveltjeik közül került ki az a pesti orvosi iskola, amely a magyar orvostudományt a 19. század második felében európai színvonalra emelte. Ez már európai jelentőségű, de hangsúlyozottan magyar orvosi irányzat volt, amelynek hatását jól lemérhetjük nem csak Európa nyugati, középső, de keleti területein is. A bukaresti egyetem világhírű orvostudósa, Victor Babes a pesti egyetem neveltje volt, működött a magyar fővárosban és Kolozsvárott egyaránt, de pályájának csúcsára Bukarestben érkezett. Soha nem tagadta kötődését a magyar orvostudományhoz, sőt mindig külön kiemelte a magyar orvostudományhoz való kapcsolatát. E kisugárzás másik területe az Európához közeledni kívánó Török Birodalom korszerű orvosképzésének és betegellátásának területén mérhető le. Isztambulban 1834-ben szervezték meg az első, az európai orvosképzést követő Katonaorvosi Akadémiát, amelynek feladata éppen — a hadsereg korszerűsítésével párhuzamban — a katonaorvos-képzés megszerzése volt. Ebből a katonaorvos-képzésből nőtt ki az európai normákat követő török orvosképzés, és ebben jelentős szerepet játszott a magyar orvostársadalom. A magyar szabadságharc leverése után török földre menekült honvédorvosok közül közel ötven török szolgálatba állt, s az 1850/60-as években Gaál Gusztáv, Hammerschmidt Károly és mások eme Akadémia tanárai voltak. Hammerschmidt Károly (Abdullah effendi) nevéhez fűződik a török nyelvű orvosi könyvírás megszervezése, a Természettudományi Múzeum felállítása, akit ma is török földön a legnagyobb elismerés övez. A 19. század utolsó harmadában „keresett" volt a magyar orvos a Török Birodalomban, közel 800 magyar orvos szolgált hosszabb-rövidebb ideig a török katona- és polgári egészségügy területén. Természetesen ezt nem szabad túlértékelnünk, hiszen a magyar orvosok mellett túlnyomó többségben a német, francia és angol orvosok voltak, de szép számban találunk cseh, lengyel és más nemzetiségű szakembereket is.

30 * * * Közép-Kelet-Európa egyetemalapításai szempontjából döntő fordulatot a 18/19. század hozott, bonyolult és összetett folyamatként megteremtette azt az alapot, amelyre századunk erősen szakosított felsőoktatása épült. Ezen belül az orvos12