Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Kapronczay Károly: Adatok Közép-Kelet-Európa orvosképzésének átformálásához a 18–19. században / 3–13. o.

alapított poznani egyetemmel szemben. Krakkóval sohasem vetekedhetett, de a német nyelvű lembergi és poznani egyetemnek valóban vetélytársa lett, hiszen az oktatás nyelve itt a lengyel volt.

20 Az 1831. évi lengyel felkelés súlyos következménnyel járt a varsói és a vilnói egyetemre. A lengyel felkelést leverő orosz hatalom felszámolta a látszólagos lengyel autonómiát, területén orosz kormányzóságokat alakítottak ki, a lengyel nyelvű oktatást csak az alsó, és korlátozott mértékben a középiskolai oktatásban 'hagyták meg. Bezárták a varsói egyetemet (1831), a vilnói egyetemet — mivel a litvánok is nagy tömegben vettek részt az oroszok ellen a felkelésben —, 1834-ben áthelyezték Kijevbe, megalapítva ott az Orosz Birodalom új egyetemét. A varsói orvosi kar sebészképzése Császári Sebészakadémia néven tovább működhetett, míg a vilnói orvosi kar épületeiben 1842-ben ugyancsak Sebészakadémiát nyitottak meg, elsősorban a hadsereg és korlátozott mértékben a polgári egészségügy részére képeztek seborvosokat és szülészmestereket. Varsóban 1864-ben ismét megnyílt a Császári Egyetem orosz nyelvű oktatással, természettudományi, bölcsészeti, jogi és orvosi karokkal, míg Vilnóban 1896-ban főiskolai rangú tanintézetet (bölcsészeti, természettudományi és sebészeket képező orvosi karral) engedélyeztek, természetesen az oktatás nyelve itt is az orosz volt, amit csak 1912-ben — korlátozott formában 1905-ben — váltottak fel a litván nyelvvel.

21 A 19. század legelején az Orosz Birodalom területén alapított egyetemek sorába tartozott az 1804. november 5-én kapuit megnyitott kazanyi egyetem, amely a Kelet felé irányuló orosz terjeszkedés legfőbb szellemi központját jelentette, s szervezésében jelentős szerepet játszottak a baltikumi németek, hasonlóan Harkovban is. Harkóvnak a Birodalom déli területein szántak jelentős szerepet, elsősorban az ún. kelet-ukrán területek oroszosítása szempontjából.

23 Az előbb említett egyeteméken természetesen orvosképzés is folyt, színvonalának emelése érdekében jelentős számban hívtak meg külföldi szak embereket, elsősorban a német területekről, de magyarokkal is gyakran találkozunk tanári karukban. Főleg a 18. század végén és a 19. század elején az oroszországi orvostársadalom vezető rétegében fontos szerepet töltöttek be a magyarok, akik közül kiemelkedik Péken Keresztély, Keresztúri Ferenc, Gyöngyössy István, mint a Birodalom egészségügyének szervezői, egyetemeken oktató tanárok.

24 Aránylag kevés szó esett az Orosz Birodalomhoz — az 1808/1809. évi svéd —orosz háború után — tartozó Finn Nagyhercegség Helsinkiben működő egyeteméről. Ezen egyetemet még a svédek 1640-ben Turkuban alapították meg, Uppsala mellett — természetesen figyelembe véve a dorpati egyetemet is — a svéd királyság egyik legfontosabb oktatási intézményének számított. Éppen a svéd—orosz háború idején Turku olyan súlyos tűzkárokat szenvedett, hogy az egyetemet Helsinkibe helyezték át. A svéd uralmat felváltó orosz fennhatóság meghagyta a Finn Nagyhercegség autonómiáját, de területén orosz csapatok állomásoztak, s a főkormányzó a nagyhercegi címet is viselő cár nevében állt a Nagyhercegség élén. A helsinki egyetem önkormányzatát ugyan erősen korlátozták, de a szentpétervári Művelődési Minisztérium felügyelete alatt e térség értelmiségének képzőhelye maradt. Igaz, a svéd szellemi befolyást erősen korlátozták, helyébe az orosz és a német tanároknak engedtek működési teret. 1828ban Sándor Egyetemnek nevezték el, 1896-ban a finn nyelvet is hivatalosan az oktatás nyelvévé tették meg. Addig — 1828-tól — az orosz volt az oktatás nyelve, amely mellett svédül és németül is előadhattak. Annak ellenére, hogy a helsinki egyetem a maga 400 hallgatójával a Birodalom kisebb felsőoktatási intézményei közé tartozott, egyik fontos olyan egyetemének számított, ahol teret engedtek az európai művelődés szabadabb terjesztésének.

25 10