Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - DOKUMENTUM - Németh Jánosné: Az idegenforgalom és az emigráció kérdése az MSZMP Politikai Bizottságe előtt 1960-ban: forrásközlés / 42–65. o.

A helyes döntések mellett azonban előfordulnak indokolatlan elutasítások és hely­telen engedélyezések is. Ennek okai a következők: — A döntéseknél nem sikerült teljesen kiküszöbölni a szubjektív elbírálást. Előfor­dul, hogy operatív szerveink kellően nem ellenőrzött adatok alapján, a kérelmező jelenlegi magatartásának figyelembevétele nélkül véleményeznek. — A minisztériumok vezetői igyekeznek politikailag megbízható személyeket hiva­talos kiküldetésre javasolni. Esetenként előfordul, hogy politikailag nem megfe­lelő személyeket javasolnak, vagy a BM. által indokoltan elutasított személy ki­utazását erőszakolni igyekeznek. Az állami szervek vezetői a politikai megbízha­tóság megállapításáért és a kiutazó külföldön tanúsított magatartásáért kevésbé érzik magukat felelősnek, a kérdést jórészt csak a BM-re tartozónak tekintik. Az elutasításért a BM-re hárítják a felelősséget még olyan esetekben is, amikor az elutasítás valutakeret hiánya miatt történik. Az elutasítások elleni fellebbezések másodfokú elbírálása nincs megoldva. Nem közlik a kérelmezővel az elutasítás okát. Ennek hatása káros, mert az állampolgá­rok rendszerint" politikai indokokra gondolnak még olyan esetekben is, amikor ez nem áll fenn. Nincs kidolgozva, hogy milyen okokra hivatkozva lehet az elutasítá­sokat megindokolni. Sok problémát okoz a kapitalista országokba irányuló magánkezdeményezésű ta­nulmányutak kérdésének rendezetlensége. Miután a meghívó fél köteles az utazási­és eltartási költségeket fedezni, ezért a kiutazó ki van szolgáltatva a meghívó félnek. Előfordulnak forintkiajánlások. Ilyen utakra nem mindig a politikailag legmegfele­lőbb személyek mennek ki, hanem elsősorban azok, akiknek személyes kapcsolatai vannak. Az illetékes minisztériumok nem fordítanak megfelelő gondot a javaslatra, mivel az ilyen utak devizakeretüket nem terhelik. 2. Ki- és bevándorlás: Baráti országokba korlátozás nélkül engedélyeznek kivándorlást olyan esetekben, ha a kivándorlás célja a család összehozása, vagy házasság. Katonaköteles férfiak esetében a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulása szükséges. A bevándorlást baráti országokból általában korlátozás nélkül engedélyezik ma­gyar állampolgárok (visszahonosítottak) részére, ha eltartása biztosított. Kapitalista országokba kivándorlást általában 55. évet betöltött olyan személyek­nek engedélyeznek, akiknek kivándorlása politikai, vagy gazdasági szempontból nem káros és itteni megélhetésük nincs biztosítva. A korhatártól eltérnek, amennyiben a kérelmező munkaképtelen, beteg, vagy eltartása egyéb okokból nincs biztosítva. Ez az elv vonatkozik az ellenforradalom alatt disszidált személy gyermekére, vagy fe­leségére is. A kivándorlók jelentős része meggondolatlanul hagyja el hazáját. Nehezen tud beilleszkedni a kapitalista életkörülményekbe. Jelentős azoknak a száma, akik min­dent megtesznek a visszatérés érdekében. Fennálló törvényeink értelmében a kiván­dorolt személyek nem vesztik el automatikusan magyar állampolgárságukat. Ennek következtében nincs meg a törvényes jogalap arra, hogy elutasítsák olyan személyek vissza vándorlási kérelmét, akiknek a visszatérése nem kívánatos. A jelenlegi gyakor­lat a Politikai Bizottság egy korábbi határozata alapján folyik, mely szerint vissza­vándorlást kapitalista országokból csak azok kapnak, akiknek hazatérése az ország politikai és gazdasági érdekeit szolgálja. 3. A vízumkiadás rendszere A Szovjetunió és Csehszlovákia állampolgárai részére a vízumkényszert az ösz­szes útlevelekre vonatkozóan megszüntettük. (Csehszlovákiával a viszonosság alap­ján.) A többi népi demokráciák viszonylatában csak a rokonlátogatók részére kell vízum, amit külképviseleti szerveink saját hatáskörükben adnak meg. Kapitalista országok állampolgárai számára a BM. adja ki a vízumot, kivéve a Magyarországon lévő külképviseletekkel összefüggő beutazásokat. A külföldi állampolgárok és a kapitalista Magyarországról politikai, vagy gazda­sági okokból kikényszerült, azóta külföldön állampolgárságot szerzett magyarok ré­szére a beutazást gyakorlatilag korlátozás nélkül engedélyezik. A szervezett (állami, turista) beutazók részére 2—6 napot, a magánjellegű beutazók (rokonlátogatók) ré­szére a vízumkiadás elbírálása 4 hetet vesz igénybe. Ez egyes kapitalista országok gyakorlatával szemben kedvezőbb. Azok részére, akik 1945—56 között hagyták el az ország területét és időközben külföldi állampolgárrá váltak, beutazást egyéni elbírálás alapján engedélyeznek. 47

Next

/
Thumbnails
Contents