Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 2. szám - Gerhardt Éva: Adalékok a magyar hadifogoly kérdés alakulásáról a II. világháború után: a Debreceni Hadifogoly Átvevő Bizottság / 18–34. o.

GERHARDT ÉVA Adalékok a magyar hadifogoly kérdés alakulásáról a II. világháború után A Debreceni Hadifogoly Átvevő Bizottság Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ,1944. december 22-től a Nemzetgyűlés által elfogadott programja alapján a legfontosabb feladatának tekintette egyrészt, hogy haladéktalanul fegyverszünetet kössön a Szovjetunióval és mindazoklkal az országokkal, amelyekkel hadiállapotban volt, másrészt, hogy a magyar függetlenség és állami szuverenitás legfőbb biztosítékaként megszervezze és felállítsa az új magyar honvédséget, mellyel részt kívánt venni a magyarországi felszabadító hadműveletekben, a fasizmus megsemmisítésében a Szovjetunió és a szövetségesek oldalán. Mindezek alapfeltételeként az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 28-án hadüzenetet küldött Németországnak és 1945. január 20-án a kormány megbízásából a Gyöngyösi János külügyminiszter vezette küldöttség aláírta Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt magyar részről, a szövetségesek nevében pedig Vorosilov marsall. 1944. december vége és 1945. január vége között Vörös János honvédelmi miniszter vezetésével kialakították a Honvédelmi Minisztérium szervezeti és személyi kereteit, továbbá elkészítették az új magyar honvédség felállításának a tervezetét. Még 1944. december 23-án elhatározta a kormány, hogy az új hadsereg személyi állományának megteremtéséhez és a felfegyverzéséhez, ellátásához kérik a lakosság segítségét és toborzási felhívással fordulnak hozzájuk. Továbbá katonai tárgyalások útján a magyar vezetés azzal a kéréssel fordult a szovjet kormányhoz, hogy a szovjet hadifogságba esett magyarok közül adja át az új magyar honvédség részére azokat a hadifogoly katonákat, akik önként vállalkoznak a fasizmus elleni harcra és a tőlünk zsákmányolt fegyverek átengedésével tegye lehetővé felszerelésüket. Mindezen intézkedésekkel párhuzamosan még 1944. december végén az Ideiglenes Nemzeti Kormányt támogatva a magyarországi hadifogolytáborokban is megindult a hadifogoly katonák körélben a szervezkedés az új magyar hadsereg létrehozására. Így történt, hogy a debreceni Pavilon laktanya magyar hadifoglyai már 1944. december 27-én gyűlést szerveztek, és kinyilvánították a szovjet táborparancsnokság felé azt a szándékukat, hogy harcolni kívánnak Magyarország felszabadításáért. Kezdeményezésük kedvező fogadtatásra lelt a szovjet hadvezetés részéről és a szovjet parancsnokság 1945. január első napjaiban megalakította a debreceni első magyar hadifogoly önkéntesekből az 1. magyar vasútépítő hadosztályt 3662 fővel. Parancsnokuk Gyöngyössy Gábor százados volt. Ezt követően több magyarországi táborban kezdték meg a szovjet csapatokkal együttműködő alakulatok megszervezését, így többek között a gödöllői és a ceglédi hadifogolytábor 3755 hadifogoly önkéntes katonájából Cseney Iván ezredes parancsnokságával a 3. magyar vasútépítő dandárt. 18