Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Székely György: Magyar tanárok és hallgatók az európai egyetemeken az Árpád-korban / 3–13. o.

teszi a XIII. századi fejlődés során. Az egyetemi hallgatóság ekkor számos szerző munkájából ismerte meg az ars dictandi tanításait, az eloquentiát, amelyet a szabad művészetek császárnőjének tartottak. Így jutottak túl a biblikus és középkori latinságon és érkeztek el az életről való gondolkodáshoz, a bölcselethez, Guido Fába munkája, a Gemma purpurea szerint „íme a nekem adott kulcsokkal megnyitom a filozófia palotáját". De a politikai gondolkodást is érintette ez a műfaj. Magister Boncompagno da Signa levélírásra oktató ars dictaminis-e azzal növelte az olasz öntudatot, illetve az olaszok iránti megbecsülést, hogy más népek árnyoldalaira összpontosított. Alapján a magyar hallgatók is kinevethették a németek dühöngését (Teutonici per furorem), a franciák pökhendiségét (Francigenae per arrogantiam). Egy fejlettebb társadalom jogintézményeit ismerhették meg az 1220/30 óta a bolognai tanulók kezébe került Accursius-féle Glossa ordinaria-ból. Ennek a jogtudósnak a Digestum vetus-hoz írt glosszája a szerződés (contractus) és megállapodás (pactum) változatos formáit és egymáshoz való viszonyukat fejtegette. De a polgári önkormányzat eszménye is megérintette a külföldi hallgatókat. 1249 után a város az idegen diákokat is polgároknak (filii populi) tekintette, javaikat akár a polgárokét védelmezte. így ismerkedhettek meg a kormányzati erények 1257-ben történt bolognai megfogalmazásával (morum elegantia, civili sapientia, prudentia, fortitudine, iustitia et temperantia). Látva a város jobbágyainak felszabadítását kezdhettek gondolkozni a legkiválóbb hallgatók az emberek származási rangkülönbségeinek eredetéről, indokoltságáról, a hazai városi élet és jogintézmények fejlődésének öszszefüggéséről. Ebből pedig a magyarok is kivették részüket, hiszen oly szép számmal voltak, hogy külön akadémiai nemzetet alkottak (Natio Hungarica, 1265). Kardos Tibor ismételten kiemelte (1954, 1968), hogy tömegesen jártak oda, a bolognai Chartularium tanúsága szerint 1265-ben, 1268-ban és 1269-ben 30 egynéhány magyar jogtanuló neve bukkan fel. Az Árpád-kor végéig Veress Endre szerint több mint 80 volt a számuk. Ezen túl Padova is szerepet játszott a magyar értelmiség formálásában. A Veress Endre által 1264-től fogva kimutatott anyakönyvezett padovai magyarországi tanulókon túli ismeret típusa szempontjából érdemes felidézni a római Tiziana Pesenti kutatásait (1981) egy 1241. évi padovai hagyatéklistáról, amit egy bíró halálakor vettek fel. Ebben említve vannak több példányban meglévő könyvek és diákoknak nyújtott hitelek. Az adós egyetemi hallgatók közt több magyar volt. A magyar Váncsa nemzetség genealógiai kutatói és náluk modernebb módszerekkel a kuriális bíborosokról író és „famíliájukra" is tekintettel lévő Agostino Paravicini Bagliani (1972) világították meg az első magyar bíboros működését és környezetét. Váncsa István apja comes volt, egyik testvére főispán. A legelső szerzőknél és borítótöredéken Stephanus Hungarus, 1238-ban mint magister szerepel. Ez mutatja egyetemi tanulmányait. Ez szakszerűen alapozta meg, hogy 1238-ban királyi kancellár és váci prépost, 1240-ben váci püspök, 1241-ben királyi diplomata az osztrák herceghez, a császári és római kúriához, 1242-ben esztergomi választott érsek és Dalmácia helytartója, 1243—52 során esztergomi érsek, magyar prímás, 1252-ben palestrinai (praenestei) bíboros püspök, kuriális feladatokkal (munkabizottság, koldulórendi védnöki teendők az 1260-as években), 1253-ban legátus a latere Magyarországra, meghalt 1270-ben. Mint bíboros szerepel chartresi székesegyházi üvegen. Négy unokaöccse pályáját egyengette, ezek tanára volt magister Mathias Bissenus veszprémi pap. A legtöbbre közülük István vitte, aki 1263-ban pápai káplán és pozsegai (pozsonyi?) prépost, 1264-ben kalocsai érsekké választották. Komjáthy Miklós szerint (1935) ő volt az első magyar, aki a római jog alapos ismeretévél tért haza Bolognából, ahol mintegy az 1263/66. években tanult. Sárközy Péter is számontartja jelentős bolognai tanultként. János győri főesperes lett. Az egyik unoka10