Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Molnár András: Deák Ferenc mint "mezei gazda" / 32–43. o.

MOLNÁR ANDRÁS Deák Ferenc mint „mezei gazda Amennyire közismert Deák Ferenc politikai közszereplésének csaknem valamennyi mozzanata, annyira ismeretlen például ügyészi és árvagyámi tevékenysége, vagy éppen a család gazdálkodásában való részvétele. A Deák család birtokairól és gazdálkodásáról az eddig megjelent munkákban jobbára csak elszórt, rendszerezetlen adatokat találunk, és ezek is szinte kizárólag az 1854-es birtokeladás körülményeire, részleteire vonatkoznak. Ezért bírnak nagy jelentőséggel azok az elsődleges források, amelyek az utóbbi évek iratrendezési munkái során kerültek elő a Zala Megyei Levéltárban. A kollégáim és jómagam által véletlenszerűen felfedezett inventáriumok és periratok adták az ötletet a levéltár egészére kiterjedő, tervszerű, részletes kutatáshoz, amelynek eredményeit az alábbiak szerint összegezhetjük. Amikor idősebb Deák Ferenc életének 47. évében, 1808. január 25-én Kehidán — végrendelet nélkül — meghalt, négy árvája: Antal, Jozefa, Klára és Ferenc tekintélyes birtokokat örölsölt. A birtokokkal együtt örökölték azonban az azokon fekvő tetemes adósságokat, és a nagybátyjukkal, Deák Józseffel való osztozkodás gondját is. Hertelendy Anna, idősebb Deák Ferenc anyja, a „bűnös életű", tékozlásáról híres-hírhedt szépasszony ugyanis mintegy 72 000 forintnyi adósságának átvállalása fejében idősebb fiára, Ferencre ruházta át kehidai, felsőkustányi, koppányi, orbányosfai és nemesapáti birtokainak tulajdonjogát. Az 1795. május 20-án kelt szerződés értelmében Hertelendy Anna kisebbik fia, József, aki nem tudta — vagy nem akarta — vállalni az anyai adósságok törlesztését, „kiszorult" az örökségből.

1 Némiképp módosította a helyzetet az 1803. május 24-én kötött osztályos egyesség, amelynek során Hertelendy Anna birtokainak egy részét fele-fele arányban felosztotta a fiai között. Ferenc kapta a söjtöri és tófeji, József pedig a tárnoki és hahóti birtokokat. Az anyai örökség nagyobbik részének felosztásáról ez a szerződés a következőképpen rendelkezett: az adósságok törlesztésének fejében nyolc évvel korábban átvett birtokok Ferencnél maradnak további 20 esztendőre, majd annak elteltével, amennyiben József ki tudja fizetni az adósság felét (36 000 forintot), az örökség fele őt — és leszármazottait — illeti meg.

2 Deák József sem anyja, sem testvére életében nem emelt kifogást az egyezség ellen, ám Ferenc halála után egyszerre megtámadta annak érvényességét, és anélkül, hogy az adósságok egy részének kifizetését felajánlotta volna, követelni kezdte az osztozkodást.

3 Idősebb Deák Ferenc halálakor négy, életben lévő gyermeke — miután anyjukat, Sibrik Erzsébetet még a legkisebb testvér, Ferenc születésekor elvesztették — teljes árvaságra jutott. Mivel a „törvényes kort" ekkor még egyik testvér sem töltötte be (a legidősebb, Antal alig 19, a legfiatalabb, Ferenc pedig 4 éves volt) a megye gyámság alá helyezte őket. 32