Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - HÍREK - Farkas Csaba: Levéltári Napok Csongrád megyében, 1991 / 96–100. o.

országos eseményekkel is, feltárta összefoglalóan az állam és az egyház kapcsolataiban beállott változásokat, foglalkozott a Grősz perrel, kiemelve annak Csongrád megyei, Csanád egyházmegyei vonatkozásait. Szólt az egyházmegyék vezetésében beállott személyi változásokról is, a kirendelt miniszteri biztosok püspököket elszigetelő tevékenységéről. Tanulmánya végén a békemozgalom további fejlődéséről szólt, nemcsak megyei vonatkozású, hanem kiegészítve a dél-alföldi egyházi életre vonatkozó adatokkal is. A felolvasó ülés harmadik előadását Tráser László újságíró tartotta „Adalékok a Komócsin-korszak kultúrpolitikájához" címmel. Újságírói tapasztalatára hivatkozva mondta el a kultúrpolitika jellemzőit, amely érdekes összefoglalója volt e problematikának. Ügy látjuk, és az országos kutatások is megerősítik, hogy ezek a tulajdonságok (tiltás, tűrés, támogatás, öncenzúra stb.), nem csupán erre a megyére jellemzők, hanem a társadalom egészét érintők, országosak. Sajnálatos, hogy kizárólag a Csongrád megyére jellemző kultúrpolitikai alapelemekkel nem lett kiegészítve a tanulmány és nem tárta fel a Csongrád Megyei Pártbizottság kultúrpolitikáját (ha ugyan volt önállóan ilyen). Ezután Rátkai Árpád következett. Írása, amely az MSZMP utolsó évei címet viselte, részletesen bemutatta az állampárt felbomlásának folyamatát és okait. Ez a felbomlási folyamat tulajdonképpen a megyei pártvezetés és pártbizottság, valamint az alsószintű szervezetek közötti ellentét kialakulásának és fejlődésének története. Az első jelek a megyei pártvezetés és a tagszervezetek közötti ellentétre a hetvenes évek végére vezethetők vissza. Korábbról csak egyes párttagok és a pártvezetés ellentéteiről vannak adataink. 1979-ben viszont az egyetem pártbizottsága olyan rektort javasolt választani, akit a megyei pártbizottság nem helyeselt. A választásnál az egyetemi pártbizottság javaslata győzedelmeskedett. A következő momentum az ellentét kifejlődésében az 1980-as évek közepén tartott választás volt, amikor az országgyűlésbe olyan személy is bekerült (Király Zoltán), akit a megyei pártbizottság nem támogatott. Ezek után az előadó részletesen beszélt az 1980-as évek második felének ellentéteiről. Bemutatta, hogy a vállalati pártvezetőknek, — akik közvetlenül a párttagságtól legitimálták megbízásukat —, mekkora szerepük volt a megyei pártbizottság személyi változtatásainak kikényszerítésében. Ehhez természetesen a párttagok elégedetlensége is szükségeltetett. A szerző a dolgozata utolsó részében összefoglalta a párt és egyben a pártállam végső felbomlásának tényezőit. A konferencia utolsó előadását Kovács László és Hetesi Erzsébet tartották „A parlamenti és az önkormányzati választások Csongrád megyében (1990)" címmel. Kovács László — aki a parlamenti választásokat elemezte — tanulmánya elején a téma, feldolgozás problémáiról beszélt. Elmondta, hogy mivel ez az első többpártrendszerű választás, nincsenek huzamosabb időn át folytatott kutatási eredmények. Ugyancsak nem kimutatható a száraz statisztikai adatok mögötti személyi információknak a rendszere. Például nem tudható pontosan, hogy egy adott választás második fordulójára miért mennek el egy adott településen kevesebben vagy többen mint az első fordulóban. Ugyancsak nem tudható, hogy ki miért szavaz egy-egy jelöltre. A felsorolt kérdések ellenére a szerző adatgazdag és színes előadást tartott, kiemelve, hogy ezen a választáson mekkora szerepe volt a jelöltek ismertségének. Foglalkozott az előadó a pártlisták és az egyéni választások közötti összefüggéssel is. Megállapította, hogy az MDF, amely legelőször alakult meg az új pártok közül, ezzel az időnyeréssel komoly előnyökre tett szert a választások előtt, mivel elég ideje volt ahhoz, hogy a megyében ismert személyiségeket toborozzon és kapcsoljon magához. Tanulmányában a szerző beszámolt a választási rendszer bizonyos anomáliáiról is, így a választási kerület beosztás ellentmondásairól is. Pl. a Szeged környéki 98