Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - DOKUMENTUM - Gecsényi Lajos: A budapesti osztrák képviselet jelentéseiből, 1946–1947 / 57–76. o.

kedett a hivatali ranglétrán. Ausztria német megszállását követően a birodalmi helytartó bécsi hivatalában a konzuli osztály vezetője, de 1940 januárjában hirtelen kikerült a külügyi szolgálatból. Az esemény hátterét a náci központi pártiroda 1942-ben kelt levele látszik megvilágítani, amelyből kiderül, hogy felesége származása és a harmincas években Rómában a birodalmi németekkel szembeni magatartása miatt megbízhatatlannak tekintették. 1941 januárjától a krakkói főkormányzóságon kormány főtanácsos, 1941 májusától Innsbruckban az ottani birodalmi helytartói hivatalban az egészségügyi osztályon dolgozott, egy év múltán Berlinben, a Birodalmi Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumban tisztviselő. 1944 márciusában saját kérésére visszahelyezték Innsbruckba. A háború befejezését követően az elsők között jelentkezett külügyi szolgálatra az újjászerveződő osztrák diplomácia vezetőinél. Budapestre történt kiküldését a térségre vonatkozó ismeretei, s talán volt felesége magyarországi születése indokolták.^ Tény, hogy jelentései széles körű kapcsolatrendszerről, a demokrácia iránt elkötelezett polgári körökkel való összeköttetéseiről tanúskodnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a korlátozott állami önállóságát éppen csak visszanyert Ausztria diplomatájaként nem volt könnyű a helyzete az egyértelműen szovjet érdekektől befolyásolt Magyarországon. A baloldali pártok, elsősorban a kommunisták, a Nyugatra menekült szélsőjobboldali politikai körök támogatásával vádolták Ausztriát. Néhány hónap múltán viszont a készülődő kommunista diktatúra elől menekülő polgári politikusok is megindultak az osztrák határ felé. Az osztrák sajtó nyíltan írt a magyarországi balra tolódásról, s ezzel magára vonta egyes magyar kormányzati körök ellenszenvét. Így került sor 1947 tavaszán a Die Presse c. lap magyarországi terjesztésének betiltására.

5 A másik oldalon, azaz Ausztriában, viszont felerősödtek olyan szélsőséges nacionalista követelések, amelyek további magyar területek (az ún. Ost-Burgenland) átcsatolását követelték.

6 Falser, alig másféléves budapesti szolgálata idején közeli kapcsolatba került nem csak számos külügyminisztériumi főtisztviselővel, de fogadták őt olyan jelentős személyiségek is, mint Mindszenty József hercegprímás, Tombor Jenő hadügyminiszter. Részletesen beszámolt a valóságos politikai erőviszonyokról, a pártok helyzetéről, a német kitelepítéssel kapcsolatos problémákról, a magyar kormánydelegáció nyugati útjáról 1946 júniusában, a diplomáciai testület fokozatos átalakításáról, a régi tisztviselők eltávolításáról, az 1947-es, ún. „összeesküvési ügy" hátteréről és más érdekes témákról. 1947 kora őszén tért vissza Bécsbe. Fennmaradt jelentéseiből, amelyek a közelmúltban váltak hozzáférhetővé az osztrák Külügyminisztérium anyagában (österreichisches Staatsarchiv, Archív der Republik — ÖStA AdR) választottuk ki közlésre az alábbi négy jelentést.

7 Valamennyi fontos információkat tartalmaz az 1946—1947-es évek magyar belpolitikai viszonyaira. A forrásközlés az eredeti nyelven, azaz németül történt. A tartalmat rövid magyar nyelvű kivonat ismerteti. Utalunk arra, ha a Külügyminisztériumban pro domo vagy levéltervezet készült az ügyben. Feltüntettük azt is, ha a jelentés a szövetségi kancellár elé került. Jegyzeteket csupán az egyes személyekről, ül. a különböző hivatkozott jelentések feltalálhatóságáról készítettünk. JEGYZETEK 1 ÖStA AdR Bundeskanzleramt/Auswürtige Angelegenheiten (a továbbiakban BKA/ ÁA) GZ 15/1945. 2 Jelentések a Komitee Freies österreich és a Hilfsbüro für österreicher in Budapest tevékenységéről: uo. GZ 310/1945. 58