Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Horváth Lajos: Az "őrködő bizottság": a főrendiház szünetelésének korszaka, 1918–1926 / 44–48. o.

HORVÁTH LAJOS Az „őrködő bizottság" A főrendiház szünetelésének korszaka 1918—1926 A magyar feudális korban kialakult az országgyűlés felső és alsó táblája, mely hosszú folyamat eredményeként 1608-ban különült el végérvényesen. Ennek az erős hagyománynak az alapján az 1885: VII. te. létrehozta az osztrák—magyar dualizmus korának főrendiházát, mely 1918-ig zavartalanul működött. A magyar országgyűlés tehát továbbra is kétkamarás volt. A főrendiház működésének utolsó hónapjai Az 1918. október 31-i „őszirózsás forradalom" után a Magyar Nemzeti Tanács „néphatározatát" november 16-án hirdették ki, miszerint Magyarország „Független és önálló népköztársaság". Az állami főhatalmat a Károlyi Mihály miniszterelnök vezette „népkormány" gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intéző bizottságának támogatásával, egészen az alkotmányozó nemzetgyűlés öszszehívásáig. Ezen a napon, 1918. november 16-án reggel az 1910. június 21-re összehívott országgyűlés képviselőháza szabályszerűen megtartott ülésén feloszlatta önmagát, mely tényről azonnal értesítette az országgyűlés főrendiházát. Dr. Wlassics Gyula elnöklete alatt ezen a szombati napon délelőtt 10 óra 15 perckor összeült a főrendiház CXVI. ülése, melynek egyetlen napirendi pontja volt: a képviselőház önfeloszlatásából alkotmányjogilag következő lépés megtétele. Wlassics elnök kihirdette az ülésen a képviselőház önmaga általi feloszlatását, majd így folytatta: „Minthogy pedig törvényeink szerint két házból álló országgyűlés képviselőházának feloszlatása természetszerűleg vonja maga után azt, hogy az országgyűlés másik háza sem folytathatja alkotmányos működését, a főrendiház tanácskozásait ezennel berekesztetteknek nyilvánítom." Ezután az elnök még bejelentette, hogy „a Nemzeti Tanács 11 órakor fogja az országház kupolatermében ülését tartani, melyen a képviselőház volt tagjainak és a főrendeknek megjelenését szívesen veszi". Végül az ülést 10 óra 25 perckor bezárta, vagyis a főrendiháznak ez az akkor még a résztvevők által nem sejtett „utolsó" ülése összesen 10 percig tartott.

1 A Nagy Nemzeti Tanács az országház kupolacsarnokában 11 órától tartott ülésén jóváhagyta a népköztársaságot bejelentő határozati javaslatot, amelyet Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke terjesztett elő. Ez lett az 1918. évi I. néptörvény, amelyik kimondta — többek között — a képviselőház és a főrendiház „megszüntetését".

2 Shvoy Kálmán vezérkari őrnagy ezen a napon azt jegyezte fel titkos naplójában: „A képviselőház kimondta feloszlatását, a főrendiház megszűnt működ44