Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

képp végre ne hajthassák, nehogy az egyházi intézmények léte azonnal alapjá­ban megrendüljön. Ápr. 10-iki kelettel a VKM. I. ügyosztálya® is alapos előterjesztéssel for­dult a kormányhoz kérve a következőket: 1. az egyházi birtokos jogi személyek ingatlanainak a földreform céljaira való felhasználása előtt méltóztassék a jogi személyek gyűjtő fogalma alá tar­tozó társtulajdonosokat, vagy célvagyonokat (egy névre telekkönyvelt külön­böző alapítványi célok, ugyanabból a vagyonból élő kulturális és szociális in­tézmények, társtulajdonos káptalani stallumok stb.) különválasztani, földigé­nyüket elismerni és számukra külön-külön a földjuttatás során a birtokosnak maradható maximális területet biztosítani; 2. a vonatkozó rendelet 50. paragrafusa értelmében méltóztassék a fenn­tartásukhoz megfelelő ingatlannal nem rendelkező egyházi intézményeknek és céloknak az azok fenntartására elégséges földingatlant biztosítani ; 2i 3. a földosztás során ki nem igényelt erdőket és mezőgazdasági maradék­birtokokat méltóztassék az esetleges későbbi telepítésig a volt birtokosnak tu­lajdonában és haszonélvezetében meghagyni; 4. amíg az illetékes egyházi főhatóságok igényeiket a közlekedési és postai nehézségek leküzdésével bejelenthetik, méltóztassék utasítani a helyi föld­igénylő bizottságokat, hogy a hatáskörükbe tartozó helyen a lelkész, a templom, a felekezeti iskola, a felekezeti tanító, a sekrestyés, vagy harangozó nemkülön­ben az ottlevő egyházi kulturális és szociális intézmények fenntartására, nem­különben a kegyúri terhek megváltására kellő mennyiségű földterületet jelöl­jenek ki és biztosítsanak; 5. hasonlóképp az illetékes földigénylő bizottságokat méltóztassék utasítani, h°gy a jelen előterjesztésünk mellékleteiben szereplő egyházi kulturális és szo­ciális intézmények fenntartásához szükséges földingatlant addig is, amíg az il­letékes egyházi hatóságok hivatalos bejelentése megtörténhetik, biztosítsák; 6. méltóztassék figyelmeztetni a helyi földigénylő bizottságokat, hogy a vo­natkozó rendeletben meghagyni rendelt maximális területnél kisebb területeket nem jelölhetik ki földosztásra, mégha a birtokos nem fizikai, hanem jogi sze­mély is. így pl. a templom, iskola, pap, tanító, zárda, harangozó stb. földeket sem, ha azok külön-külön a 100. kat. holdat meg nem haladják; 7. a 2., 4., 5., 6. pontokban foglalt előterjesztés megvalósítása során az il­letékes egyházi főhatóságokkal való érintkezés megtörténtéig az előzetes tár­gyalások a helybeli plébánossal, vagy a kerületi esperessel folytatandók le; 8. a megváltást szenvedő és terheiktől csak részben, vagy nem szabaduló egyházi közületek kártalanítására méltóztassék pénz, vagy kötvény, értékpapír helyett lehetőleg állami tulajdonban lévő megfelelő értékű, vagy hasznú ipari üzemet, vagy házingatlant biztosítani; 9. méltóztassék a megváltást szenvedő egyházi ingatlanok alkalmazottainak a volt tulajdonossal szemben fennálló jogviszonyát megszüntetni és ezeknek az alkalmazottaknak további életét elhelyezkedési lehetőség biztosításával az adott viszonyok szerint megkönnyíteni, hasonlóképp ezen ingatlanok nyűg- és kegy­díjasainak illetményeit állami forrásból folyósítani, vagy életfenntartásukat más módon biztosítani; 10. a földreform során az egyházi ingatlanok kiigénylésével, az egyházi cé­loknak ingatlan juttatásával, a kegyuraságok megváltásával stb. kapcsolatos esetleg vitás kérdésekben szakértőként méltóztassék igénybe venni a Kultusz­minisztérium egyházi ügyosztályát. Ápr. 23-án kelt beadványában az esztergomi káptalani helynök fejtette ki az egyház álláspontját ebben az ügyben. Ugyanezt mások is megtették (egri ér­sek, pannonhalmi főapát). 76

Next

/
Thumbnails
Contents