Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve: 1945. május 24. / 69–96. o.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar II. világháború utáni első értekezletének jegyzőkönyve — 1945. május 24. — A magyarországi katolikus egyház új- és legújabbkori történetének elsődleges forrásértékű és autentikus dokumentációja a püspöki kar rendszeresen tartott tanácskozásairól hiánytalanul fennmaradt jegyzőkönyvek. Ezek forrásértéke nagyjából megfelel a nemzeti történelemben a mindenkori minisztertanácsi jegyzőkönyvekének. A Magyar Katolikus Püspöki Kar rendszeres konferenciái 1867-től indultak, és egészen 1945-ig az évenkénti tavaszi és őszi, tehát évi két tanácskozásra került sor. Csak igen kivételes helyzetben és súlyos okból került sor rendkívüli konferenciára, így pl. 1919. augusztusában, vagy 1939 elején (a honvédelmi törvény, illetve a második zsidótörvény megtárgyalására.) A konferenciák színhelye rendesen a budai hercegprímási palota volt. A megbeszélések egy, esetleg két napig tartottak a sűrű napirend esetén. A püspöki konferenciát az azon elnöklő mindenkori esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása hívta össze. (Ezt a funkcióját prímási jogon gyakorolta. Amennyiben vakancia volt, avagy az elnöklésben akadályozott volt, akkor a szokásjog szerint rangban következő ordinarius elnökölt.) A püspöki konferenciának a megyés főpásztorok voltak a rendes tagjai, beleértve a pannonhalmi bencés főapátot is. Ha az ordinarius akadályozva volt, más nem helyettesíthette. De széküresedéskor a konferencián a káptalani helynök vett részt. Trianon után, a csonka egyházmegyék esetében az apostoli adminisztrátorok, illetve a vikáriusok vehettek részt a konferencián. (A Horthy-korszakban a katolikus tábori püspök csak személyének szóló meghívottként jelenhetett meg a tanácskozásban.) A konferencia menete a következő volt. A hercegprímási iroda által összegyűjtött napirendet — rövid információkkal — előzetesen megküldték a tagoknak. Az összeülő tanácskozást az elnök közös imával nyitja meg. Köszönti a megjelenteket, külön is az első ízben ottlévőket vagy valamilyen okból jubilálókat. Utána az esetleges elparentálás(ok) következnek. Az elnök napirend előtt tesz közléseket, ezek általában arról tájékoztatnak, hogy mi történt az utolsó értekezlet óta, illetve miként sikerült az elhatározották végrehajtása. Ezt követően napirendi pontok szerint haladva — a napirend előadója, leginkább az elnöklő prímás, de más is lehet az előadó —, kerül sor a tárgyalásra, és a pontonkénti határozathozatalra. A jegyzőkönyvek az esetleges vitákra inkább csak utalnak, de pontosan rögzítik az előterjesztést és a hozott állásfoglalást. A konferencia jegyzőkönyvét a kialakult szokásjog szerint a mindenkori prímási irodaigazgató, a kancellár vezette. A gépírásba áttett (majd a résztvevők és távollévők számára mintegy 50 példányban sokszorosított) jegyzőkönyv kopfjában a tanácskozás helye és ideje szerepel első helyen. Ezt követi a részt«:•