Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - DOKUMENTUM - Ujváry Gábor: 'Magyarországi utazásom életem egyik legnagyobb élménye volt': Johann von Leers beszámolója 1942 szeptemberi magyarországi előadókörútjáról / 60–68. o.

gyár tudóssal nem is igen találkozott ittléte alatt. Élesszemű, könyörtelen és rendkívül sokféle benyomást begyűjtő és földolgozó megfigyelőként azonban számos olyan megjegyzést tett 1942 őszének magyar bel- és külpolitikájáról, melyek számunkra is érdekesek és tanulságosak lehetnek. Hiszen a külső szemlélő (bármennyire is elítéljük nézeteit) — a nagyobb rálátás, a más-szempontú kutatás miatt? — néha sokkal élesebben és tisztábban lát minket, mint mi önmagunkat. JOHANN VON LEERS Jelentés magyarországi előadókörutamról „Az európai mezőgazdaság küzdelme a kontinens eltartásáért" témakörű előadás-sorozat megtartása miatt utaztam Magyarországra. Szeptember 18-án indultam Bécsből és Hegyeshalomnál léptem át a határt. A vasúti fülkében véletlenül összeismerkedtem Kuthy

8 doktorral, a mezőgazdasági kémia professzorával, aki korábban hosszabb ideig dolgozott Jénában. Alapos tudományos eszmecserét folytattunk a mindkettőnket érdeklő agrártörténeti kérdésekről. Kuthy — a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia tanára — a beszélgetés során az erdélyi helyzetre terelte a szót. Elmondta, hogy a románok kezén maradt DélErdélyben barbár módon üldözik a magyar nemzetiségű lakosságot, s ezért minden éjjel sokan menekülnek át a határon. Kuthy szerint ezek az állapotok a németeknek a háború kitörése előtti lengyelországbeli üldöztetésére emlékeztetnek. Az általa meséltek tárgyában természetesen nem foglaltam állást. Kuthy az átlagosnál jóval okosabb, a német tudományos élethez kötődő, ám erősen magyar nemzeti érzelmű és politikailag rendkívül aktív ember benyomását tette rám. Panaszkodott, hogy Magyarország sokkal kevesebb rokonszenvre talál Németországban, mint Románia, a versailles-i hatalmak kegyelméből született konjunktúra-állam. Győrben Rehbach lektor fogadott. Vele társalogván közelebbről is megismerkedhettem ezen iparváros helyzetével. Rehbach itteni német nyelvtanfolyamai széles tömegeket vonzottak, s a létszám csak az utóbbi időben csökkent valamelyest, mióta Magyarországon is gyakoribbá váltak a katonai behívások s így az otthonmaradottak munkaterhei is növekedtek; de mindenekelőtt azóta, mióta az elsötétítések megkezdődtek. Budapest — egyébként nem különösebben veszélyes — bombázásától fogva (néhány szovjet repülőgép támadta meg a fényesen kivilágított fővárost)

9 a magyarok szinte már groteszk módon rettegnek a légitámadásoktól. Rehbach lektor beszámolt róla, hogy Győrben még most is megtalálhatóak a régi német polgárság maradványai. Rámutatott, hogy a „katolikus szellemiségű" Győr meglehetősen németellenes, de a magyar lakosság — elsősorban a kispolgárság — határozottan érdeklődik Németország és a német sajátosságok iránt, A Kereskedelmi Kamarában tartott előadásomnak nagy sikere volt, bár nem vonzott túlságosan nagy hallgatóságot. A németekkel szembeni magyarosító tendenciáról keveset hallottam. Rehbach lektor említett egy esetet, miszerint egy magyar nemzetiségű magyartanárt választás elé állítottak: vagy lemond esedékes igazgatói kinevezéséről, vagy fölhagy a Német Akadémiáért végzett tevékenységével. 62