Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - Lakos János: Törvény a két országos levéltár összevonásáról és az MDP–MSZMP-iratokról / 3–13. o.

I Törvény a két országos levéltár összevonásáról és az MDP—MSZMP-iratokról Mint arról előző számunkban röviden már hírt adtunk, a Magyar Köztársaság Kormánya 1991. november 13-án sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé terjesztette az 1969. évi levéltári törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely két hosszabb ideje húzódó kérdés rendezését tűzte ki célul: — a Magyar Országos Levéltár és az abból 1970-ben kivált Üj Magyar Központi Levéltár intézményi összevonását és — az 1948—1989 között működött „állampártok", vagyis a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) iratai helyzetének megnyugtató rendezését. A törvényjavaslatot, amely a T. Ház ügyvitelében a 3564. sorszámot kapta, általánosságban a következőkkel indokolták a beterjesztő miniszterek (Andrásfalvy Bertalan és Balsai István): „A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) a pártállam viszonyainak megfelelően szabályozta hazánk levéltárügyét. A jogállam intézményeinek kiépülése elkerülhetetlenné teszi az európai jogállami normákat érvényesítő új levéltári törvény megalkotását. Ennek előkészítése azonban hosszabb időt igényel, a tvr. egyes, a rendszerváltozással túlhaladott rendelkezéseinek módosítása, illetőleg kiegészítése viszont sürgős törvényhozási intézkedést követel." A konkrét módosítási javaslatok indokolása így szólt: — „A tvr. alapján hazánkban 1970. június l-jétől az országos jelentőségű levéltári anyagot két központi általános levéltár gondozza. A Magyar Országos Levéltár az 1945 előtt, az Űj Magyar Központi Levéltár az 1945 után keletkezett levéltári anyagot gyűjti. Korábban — hasonlóan, az államok túlnyomó többségéhez — Magyarországon is egy általános gyűjtőkörű országos (nemzeti) levéltár, az 1723. évi 45. te. alapján 1756-ban felállított, majd 1874-ben modern intézménnyé szervezett Magyar Országos Levéltár látta el a központi levéltári feladatokat. Anyagának az 1945-ös időhatárral történt lezárására és az Űj Magyar Központi Levéltár létrehozására politikai-ideológiai meggondolásból, a Szovjetunió levéltári modelljéhez való igazodás jegyében került sor. A nemzeti levéltár intézményi megosztottsága durva szakítást jelent levéltári hagyományainkkal és a nemzetközileg érvényesülő általános levéltárszervezési elvekkel, s számos szakmai probléma forrása. A szervezeti újraegyesítéssel megszüntethetők a gyűjtőköri illetékesség anomáliái; jobban kihasználható a levéltári állományvédelmi műhelyek kapacitása, ésszerűbben szervezhetők a jelenleg párhuzamosan működő kiszolgáló jellegű 3