Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 4. szám - Ladányi Erzsébet: Az oppidum fogalom használata a középkori Magyarországon: az oppidumok jogélete / 3–12. o.
Zsigmond Pago önállóságának helyreállítását azzal is kifejezi: megajándékozza őket „veris libertatibus, statutis et sigillis autenticis solitis quibus alie civitates regales nostre" élnek. 14 1405-ben Zsigmond a kolozsváriak „... összes civis et hospes... meg az egész universitas nevében... két kolozsvári civis által előadott panaszát... hogy jóllehet nekik és a civitas-nak ... egyéb libertas-aik közt ... sigülum propriumuk volt és van most is, ennek iurisdictio-ját, privilegium-át, és firmitas-át használták és élvezték more aliarum regni nostri civitatum, mégis néhány mind egyházi, mind világi regnicolánk ennek a iurisdictionak sérelmet okozva... nem fordított gondot arra eddig sem, hogy vele (= a pecséttel) megerősített oklevelet elfogadja, s neki hitelt tulajdonítson, jelenleg sincs gondja rá, s a jövőben is merészkedik nem törődni vele, kérvén minket (a kolozsváriak), hogy ez ügyben a civitas-nak és universitas-nak azaz communitas-ának a javára alkalmazzuk a királyi elhatározás orvosszerét. Mi ezért megfontolva, hogy ebből a mondott civitas javának mekkora kára származik... Kolozsvár civitas-unk ... mondott pecsétjét... approbamus roboramus et rectificamus, és ezt akarjuk és királyi hatalommal kinyilvánítjuk, hogy minden oklevél, amelyet ez alatt a pecsét alatt bármilyen alakban, tartalommal, záradékkal, pontozattal és cikkelyekkel állítottak ki általában és különösképpen a mondott civitas cíviseinek, hospeseinek, incoláinak, habitatorainak és populusainak a javára ... köztük kölcsönösen ügyletekről, szerződésekről, végső akaratnyilvánításokról, intézkedésekről és általánosságban bármilyen recognitio-ról, szabályosan és kellően, s amelyet ki fognak állítani és a jövőben, a Buda civitas pecsétje alatt bármely ügyben kiállított és kiállítandó oklevelek mintájára és módjára, legyen érvényes és legyen meg az érvénye egyházi és világi perben vagy az ország akármely iustitiariusa előtt vagy máshol egyebütt az örök elkövetkező időkre, s azokat (az okleveleket) ők szabadon és engedelmünkkel (licité) használhassák, s azoknak kétségtelen és teljes hitel tulajdoníttassék". 15 A kolozsváriaknak panaszukra megerősített pecsétjük érvénye egy tekintetben teljességgel felülmúlja az addigi gyakorlatot. Ez a pecsét érvényes az ország bármely iustitiariusa előtt is, s ezzel túllép a város falának korlátain. A pecséthasználat jogának tényleges adományozásáról kevés oklevelünk tudósít. A Keresztes oppidum részére történő királyi pecsét-adományozó oklevél szinte kivételként tekintendő. Keresztes oppidum 1456-ban nyerte el V. Lászlótól „sigillum... in omnibus et singulis f actis, gestis, causis et actionibus ipsis convenientibus sub eisdem libertatibus, honoribus et privilegiis quibus cetera oppida sigillis de iure vei consvetudine similiter ... frui atque potiri...". II. Ulászló 1512-ben engedélyezte Miskolc részére a pecséthasználatot, a viasz színe zöld és függőpecsét. Különösen figyelemre méltó az 1456. évi oklevél ama kitétele: „de iure vei consvetudine...". Itt lehet a magyarázata annak a ténynek, hogy számos esetben olyankor is van pecséthasználat a gyakorlatban, amikor erre vonatkozó, ezt engedélyező oklevélről nincs tudomásunk. Az esetek jelentős része már csak arról ad tudósítást, hogy az oppidumok pecséthasználata valóban a szokás szerinti módon a gyakorlatban létezik. A pecséthasználat létére más szempontból térünk ki Pest oklevéladásában is megnyilvánuló pecsét- és terminus technikus használatára. E kérdésnél adataink azt igazolják: a terminus technikus és a pecséthasználat nem egymás függvénye! 1413-ban Pest civitas függőpecséttel megerősített olyan adásvételi oklevelet ad ki, mely egyszersmind intercidált. Pest 1430-ban is civitas. Szilágyi Mihály 1458-ban kelt dekrétuma oppidumnak nevezi, Mátyás király dekrétuma ugyanebben az évben civitas nostra Pesthiensis-t ír. Pest falai a XV. század második felében épülnek a szakirodalom megállapítása szerint, de ez a tény nemhogy a korai civitas előfordulásokat nem magyarázza, de az 1458. évi két 6