Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - KILÁTÓ - Auer, Leopold: Ausztria történetének írott forrásai: a megőrzés és feltárás problémái / 52–75. o.
JEGYZETEK 1 Johann Gustav Droysen: Historik, Vorlesungen über Enzyklopadie und Methodologie der Geschichte. (Hgb. Rudolf Hübner) 1971 6 , c. munkája óta (22. és 328. old.) a megértés a történeti módszerek fő kritériumaihoz tartozik; vö. Josef Meran: Theorien in der Geschichtswissenschaft (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft 66. 1985) 58. és 101. old., valamint Rudolf Neck: Von den Kategorien der historischen Vernunft In: MÖStA 25. (1972) 522. skkl. Azt, hogy a történeti kritika csak az állítások helytelenségét, de nem az abszolút igazságát tudja bizonyítani, már Droysen műve (129. old.) megállapította. A történésznek ezekben az esetekben meg kell elégednie a szavahihetőség elfogadásával vö. ehhez a szemponthoz Franz-Josef Schmale: Funktion und Formen mittelalterlicher Geschichtsschreibung (Ertrage der Forschung ... 1985) 70. old., valamint Leopold Auer: Zum Wahrheitsproblem im der Geschichte. In: MÖStA 25. (1972) 507. skkl. Az ott tévesen Theodor Lessingnek tulajdonított idézet „A történelmet egyedül kölcsönös bizalom alapján lehet elfogadni", Lessing Nathan der Weise c. művének gyűrű példázatából származik. 2 Arnold Esch: Uberlieferungs-Chance und Überlieferungs-Zufall als methodisches Problem des Historikers In: HZ 240. (1985) 529—570. old. 3 Mutatis mutandis itt is érvényes a figyelmeztetés: „mert te azt láttad, amit nem láttál"; — vö. Droysen: Historik 134. old. 4 Kizárjuk ebből a nyomtatott műveket, azaz egyrészt a publicisztikai forrásokat, de valamennyi nyomtatott formában keletkezett munkát is. Megőrzésük és terjesztésük a sokszorosító könyvnyomtatás által rendszerint jobban biztosított, noha éppen a publicisztikai munkáknál a csekélyebb példányszám és a térben korlátozott terjesztés könnyen vezethet veszteségekhez, míg más oldalról az újságok megőrzése nagy konzerválási problémákat is felvet; vö. a publicisztikai írásbeliséghez: öffentliche Meinung in der Geschichte österreichs (Hgb. Erich Zöllner, Schriften des Institutes für Österreichkunde 34., 1979) c. gyűjteményes kötetet, valamint az egyes utalásokat Anna Hedwig Benna: Aufstieg zur Grossmacht. Vom Weissen Berg zur Pragmatischen Sanktion In: Die Quellén der Geschichte österreichkunde 40. 1982) 163. old. c. tanulmányában; Hans Wagner: Von der Reform zur Restauration. Quellén zur österreichischen Geschichte 1740—1848 In: Quellén der Geschichte österreichs ... 187. old. és Helmut Rumpler: Die franzisko—josephinische Epoche. Uo. 202. old. 5 Az írott és íratlan források viszonyára vö. Eberhard Büssem és Michael Neher (Hgb.): Arbeitsbuch Geschichte. Neuzeit 1: Quellén Mit einer Einführung in die hilfswissenschaftlichen Disziplinen bearb. von Leopold Auer (UTB 625. 1977) 28. skl. és 138. skl. az ott megadott irodalommal. 6 E század elején egy körkérdés alapján a német nyelvterület okleveleinek eredeti példányait a 13. században 70 000 darabra, a 14. és 15. században egymillióra becsülték; vö. Heinrich Fichtenau: Das Urkundenwesen in österreich vom 8. bis zum früheren 13. Jahrhundert In: MIÖG Ergánzungsband 23,. (1971) A Regesta Imperii IV. Károly idejére 5951, a valamivel hosszabban uralkodó fia Zsigmond idejére 12 362 oklevelet vesz jegyzékbe. Az iratmennyiség növekedését mutatja a Haus- Hof- und Staatsarchivban (a továbbiakban HHStA) őrzött 9 doboz Fridericiana és a közel ötszörös mennyiségű Maximiliana aránya. 7 Ha önmagában abból indulunk ki, hogy egy írott forrás szövegét a kiadás során hibamentesen adják vissza, ami a modern kiadásoknál semmi esetre sem szabad magától értetődőnek feltételezni, a forrás külső jegyeihez kötött információk a kiadásnál akkor is mindenképpen elvesznek. 8 Vö. Walter Goldinger: Geschichte des österreichischen Archivwesens In: MÖStA Ergánzungsband 5. (1957) 6. old. és 10. jegyzet. A II. cseh Ottokár és a bajorok közötti háborúban a ranshofeni könyvtár nagy veszteségeket szenvedett. Vö. Winfried Stelzer: Niederaltaicher Prokuratorien In: MIÖG 77., (1969) 302. old. 66. jegyzet. 9 Ottó Frass: Elemen tarereignisse im österreichischen Hochmittelalter und ihre Auswirkungen. (UH 42., 1971) 171. old. Tűzvészek fordultak elő Klosterneuburgban 1330, 1339, 1398, 1408 folyamán, 1410-ben a kremsi dominikánus kolostor lett könyvtárával együtt a lángok martaléka. Vö. Floridus Röhrig: Klosterneuburg (Wiener Geschichtsbücher 11., 1972) 36. old. és Anton Kerschbaumer: Geschichte der Stadt Krems (1885) 242. old. 10 BUB 2., 250. old. Nr. 404. Ének az oklevélnek az eredetije egyébként hasonlóképpen elveszett. Egy „privilégium ex parte combustum" említi az 1188. június 7-i, Admont számára kiadott, okleveleket is. Urkundenbuch des Herzogstums Steier65
