Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Bikki István: Folyamatosság és átalakulás a szakigazgatás szervezetrendszerében és a jogban Magyarországon, 1945–1949 / 41–47. o.

összegezés A szakigazgatásban 1944 és 1949 között olyan átalakulás ment végbe, amely a régi szervezetrendszer elemeire építve, fokozatosan hozta létre új szerveit, s szorította háttérbe, majd szüntette meg azokat, amelyeket a régi közigazgatástól vett át. 1945-ben még az összes közigazgatási szerv 64%-a a régi rendszertől örökölt formában, de persze más társadalmi körülmények között működött. Igaz, az új szervek aránya, ha nem is nagyon, már 1946-ban meghaladta az 50%-ot, s a régi és az új szervek aránya 1948-ra 32:68-ra, 1949-re már 26:74-re módosult. Egyértelműen megállapítható, a „népi demokratikus" politikai hatalom nem egyszerre hozta létre új államszervezetét, hanem fokozatosan teremtette meg azt, építve a szakigazgatás szervezetrendszerében meglévő hagyományokra. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a magyar jogfejlődésben is. Egyfajta mechanikus kapcsolódás volt a régi, megszüntetett és az újonnan létrehozott szervek között, hiszen a vizsgált 1263 szerv közül a korszakban csak 192 szűnt meg jogutód nélkül. Az államszervezet átalakításának folyamata azonban 1948-ban felgyorsult. A Kominformnak Jugoszlávia Kommunista Pártját, illetve vezetőit elítélő határozatának meghozatala után Rákosi Mátyás az MDP Központi Vezetőségének 1948. novemberi ülésén a „régi formák és intézmények" megszüntetését mint a legalapvetőbb dolgok egyikét emelte ki. Rákosi később a Szabad Nép 1949. január 16-i számában azt fejtette ki, hogy Magyarországon a népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra, de szovjet forma nélkül. Ezért át kell térni a proletárdiktatúrának a Szovjetunióban kialakult formájára. Ezt a célt szolgálta az 1949: XX. tv., illetve az 1950: I. tv. megalkotása. Az 1936-os szovjet államszervezeti modell átvétele a népi demokratikus fejlődés első szakaszára jellemző szakigazgatási szervezetrendszer majd teljes lebontását is jelentette. JEGYZETEK 1 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulása. Bp. 1984. Szerkesztette: Vagyóczkyné Kékes Viktória; 112. old. 2 Kovács Kálmán: A jogalkotás és a jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon a felszabadulástól az alkotmányig (1945—1949). Jogtudományi Közlöny 1976: 5. sz.; 238. old. (A továbbiakban — Kovács K.:...) 3 Kovács István: Negyedszázad a népi demokratikus alkotmányfejlődés útján (1949— 1974.) Állam és Jogtudomány 1974: 1. sz.; 28. old. 4 Kovács K.: i. m. 237. old. 5 Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok. Bp. 1979. 101. old. (A továbbiakban — Lukács:...) 6 Lukács: i. m. 101. és 108. old. 7 Takács Imre: A miniszteri felelősség. 407. old. In: Felelősség és szankció a jogban. Bp. 1980. 8 Györgyi Kálmán: A magyar büntetőjog szankciórendszerének fejlődése a felszabadulás után. 162. old. In: Felelősség és szankció a jogban. Bp. 1980. 9 Berend T. Iván: Az elmúlt négy évtized a magyar történelemben. Különösen a 23—24. old. In: Az új Magyarország 40. éve. Bp. 1985. 10 A magyar állam szervei 1944—1950. Főszerkesztő: Boreczky Beatrix. Bp. 1985. A lexikonban található időrendi táblák (703—811. old.) adatainak felhasználásával. 11 Bőlöny József: Magyarország kormányai 1848—1975. Bp. 1978. 96. old. 46