Levéltári Szemle, 42. (1992)
Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Karády Viktor: Egyetemi antiszemitizmus és érvényesülési kényszerpályák: magyar-zsidó diákság a nyugat-európai főiskolákon a numerus clausus alatt / 21–40. o.
ték a leszármazottak életstratégiájának külföldre való átállítását, végső soron a kivándorlást, mintsem hogy feladták volna a felső iskoláztatás tervét. Ilyen volt még néhány esetlegesebb, szociológiai kategóriákkal kevésbé körülhatárolható körülmény, mint a családi diaszpóra léte és helyzete külföldön (földrajzilag, anyagilag, szolidaritásra való hajlandósága szerint), az érintettek nyelvismerete (melynél az anyanyelvi vagy második családnyelvi alapú német tudás másfajta beállítottságot indukált mint a középiskolában szerzett), a család lakhelye (például a nyugati határ közelében) stb. Mindezeket a tényezőket a külföldre távozók kiválasztásában megfelelő adatok hiányában nem lehetséges empirikusan súlyozni. Az 1920 és 1930 között külföldön tanuló diákok több mintacsoportjára nézve felvett s a 3. táblázatban összefoglalt háttér-információkból azonban kirajzolhatók — legalább feltevésszerű összefüggésekben — egy többdimenziós változórendszer kontúrjai, melyek egyszerre veszik számításba az érintettek által elszenvedett viszonylagos egyetemi hátrányokat (tehát a magyar főiskolára kerülés esélyegyenlőtlenségeit a zsidó érettségizők különböző töredékei között, a numerus clausus okozta miliősajátos deprivációt), a magasabb tanulmányoktól elvárt társadalmi mobilitási impulziókat és a kivándorlás (s az evvel kapcsolatos nemzeti disszimiláció) elfogadásának valószínűségét. 3. táblázat A numerus clausus alatt a szomszéd országok főiskoláin és Magyarországon tanuló magyarországi diákság szociológiai jellemzői (a helyi magyar diákok %-ában).* német Bé Magyarországon műegyetem Bé esi egyei e m 1929/30 6 Prágai Brünn2 orvosi kar3 zsidó más bölcsész kari zsidó más orvosi kar műegyebölcsész tem kar zsidó vallású 98 97 91 71 12,5 9,7 9,4 magyar anyanyelvű 100 100 89 67 70 73 98,7 98,2 98,8 magyar nemzetiségű 80 85 80 94 98 100 7 7 7 magyar nevű 23 46 26 53 35 58 7 9? budapesti születésű 33 40 34,6 29 47 32 ? ? ? budapesti illetőségű 5 33 50 44,5 17 62 54 38,7*** 59,7"* 48,5*** apa kereskedő kisiparos 43 44 51 14 37 7 38** 28** 32** f 0 g_ munkás hivatalnok f 0 g_ munkás hivatalnok ialko- tanár iaiK0 szabadfoglalk. 44 45 35 65 46 64 57** 65** 64** ialko- tanár iaiK0 szabadfoglalk. gyáros zása földbirtokos 13 11 14 21 17 29 5** 7** 4** tulajdonos elsőéves 28 30 43 32 63 67 17,8 27,7 31,7 megfigyelt eset 101 223 369 36 124 51 L37** * Az ismeretlenek száma változó lévén, a feltüntetett százalékok mindig csak az ismert esetek összességére vonatkoznak. ** Csak zsidók. *** Budapesti és Pest megyei születésűek. 1 1928/29 nyári félév. 2 1927/28 nyári félév. 3 1922/23 nyári félév, 1926/27 téli félév, 1930/31 nyári félév (A-betűtől G-betűig). 4 1920/21 téli félév, 1926/27 téli félév. 5 Budapesti és pestkörnyéki (Újpest stb.) illetőségűek, illetve ittlakó szülők gyermekei (amikor az illetőségre nem volt adat). 6 Forrás: Laky Dezső, A magyar egyetemi hallgatók statisztikája 1930-ban, Magyar statisztikai közlemények, 87. passim. 33
