Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Karády Viktor: Egyetemi antiszemitizmus és érvényesülési kényszerpályák: magyar-zsidó diákság a nyugat-európai főiskolákon a numerus clausus alatt / 21–40. o.

1929/1930 % hittud. jog bölcsész orvosi mérnöki közgazd. egyéb öszszes N 132 113 265 595 516 88 64 1773 zsidó diák Magyarország ? 447 203 324 187 191 ? zsidó diákok között külföldön (%)* 15 48 62 71 29 ? 1934/1935 Ausztria 77 14 10 18 15 69 58 24,9 Csehszlovákia — 11 3 13 40 — — 14,1 Németország 10 2 3 3 14 8 8 6,4 Franciaország 2 38 62 11 — — — 19,1 Svájc 4 21 4 1 19 — — 6,6 Olaszország _ 5 11 52 8 18 4 23,6 egyéb 7 10 8 2 3 5 29 5,2 100 100 100 100 100 100 100 100,0 N 136 63 239 422 237 39 24 1160 zsidó diák Magyarország •) 580 227 376 167 149 V zsidó diákok között külföldön (%)* 7 42 50 56 19 ? * A zsidó diákok számát a bécsi, brünni és prágai főiskolai felvételek eredményei alapján 1909/10-ben a külföldi magyar diákok 50%-ra, a későbbiekben a jogászok és bölcsészek 70%-ra és a többiek 90%-ra becsültem. Az összes zsidó diák arányára nézve, tekintettel az „egyéb" szakokra vonatkozó adatok bizonytalanságára, a becslést itt nem kockáztattam meg. Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyvek, Budapest Statisztikai Évkönyvei. Ha a korábbi szempontok legtöbbje el is vesztette érvényét, a német kultúrkör vonzó hatása egészen addig fennmaradt, amíg a politikai körülmények ennek gátat nem vetettek. A német művelődés az egész modern magyar értelmiség s különösképp a jórészt német nyelvi múltú és műveltségű neológ zsidóság intellektuális orientációját messzemenően megszabta. Igaz, a háború utáni elszegényedett, politikailag ingatag rendszerű Ausztria korábbi előnyeiből inkább csak közelségét és mintegy szimbolikus tőkéjét (melyet a magyar értelmiség kiképzésében hosszú távon játszott szerepe folytán szerzett) tarthatta meg. Így a világhírű bécsi orvosi kar továbbra is fontos funkciót gyakorolt a magyar származású medikusok képzésében, bár korábbi hegemonikus jellege megszűnt. A Weimari Köztársaság főiskolái ezzel szemben felerősítve játszották hagyományossá vált képzési szerepüket, bár ez inkább vonatkozott a széles intézményhálózat vidéki és kisvárosi (minden bizonnyal olcsóbb és a politikai turbulenciától jobban óvott) részére mint a berlini Humboldt-egyetemre. Az 1930-as évek politikai és gazdasági megpróbáltatásai, majd a nácizmus uralomra kerülése ezt a szerepet felszámolták. Míg az 1920-as évek elején a Németországban tanuló magyarok száma még 300—600 körül ingadozott (s 1922/23-ban például az összes külföldi hallgató 58 százalékát tette ki), fokozatos csökkenés után 1932/33-ban az előző évi felére zuhant s a hitleri uralom alatt már többé meg sem közelítette a százas nagyságrendet.

32 A demokratikus Csehszlovákia 30