Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Várkonyi Gábor: 'Király urunk eő Fölsége koronászatia': magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson / 3–15. o.

Nyilvánvalóan elírásról van szó. Az ünnepi lakoma leírásával Batthyány befejezte memoriáléját, már csak a hazautazás állomásait jegyezte fel. III. Ferdinánd megválasztása és megkoronázása valóban az utolsó pillanatban történt. II. Ferdinánd császár 1637. február 15-én meghalt. A hatalomváltás a Habsburg politika számára zökkenőmentes volt. Esterházy István és Batthyány Ádám tevékenységéből láttuk, hogy a magyar politikusok is aktív résztvevői voltak a regensburgi eseményeknek. A további kutatások feladata, hogy feltárja és pontosítsa a magyar királyi udvar működését nemcsak az 1636-os koronázáson, hanem lehetőség szerint több ilyen alkalom során is. Ezek a kutatások elmélyíthetik ismereteinket arról, hogy a Magyar Királyság milyen helyet foglalt el a Habsburg kormányzat alatt álló államok között a koraújkori Európában. JEGYZETEK 1 I. Ferdinándot 1526. dec. 16-án koronázták magyar királlyá, császárrá választása 1556. szept. 1., koronázása pedig 1558. márc. 14-én volt. 2 Áldásy Antal: Zsigmond király római császári koronázása, In: Századok 47. 1913. 481—501., 563—576. 1. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon Bp. 1984. 3 Az említett királyi levél regesztáját közölte Jedlicska Pál: Eredeti részletek Gróf Pálffy család okmánytárához 1401—1653 s Gróf Pálffyak életrajzi vázlatai Bp. 1910. 37. 1. Pálffy Pál az 1636-os eseményeken is jelen volt Regensburgban, ezt egy december 2-i levele bizonyítja. Uo. 174.1. 4 Deák Farkas: Egy magyar főúr a XVII. században. Gróf Csáky István életrajza Bp. 1888. 127. 1. 5 MOL E 168 Aszalay István iratai 2. cs. 727—735. 6 MOL P 1315 Batthyány Ádám iratai 2. cs. 14—29. kiadta Szilasi László: „Vitéz-e avagy ájtatos?" Peregrinatio Hungarorum 3. Szeged 1989. ebben „Útinapló" címmel. 7 Sajnos ez a szövegkiadásból kimaradt. Lásd MOL P 1315 2. cs. fol. 14. A továbbiakban tanulmányunkban a kiadott szöveg adataira fogunk hivatkozni „Batthyány, 1636." címmel. 8 Ilyen napló sajnos eddig nem került elő, de a Batthyány tói ismert több naplótöredék utalhat létezésére vagy valamikori meglétére. Lásd naplótöredék az 1644-es felvidéki hadjáratról OSZKK 38. Fol. Hung, és Lelki napló kiadta: Szilasi László: „Vitéz-e avagy ájtatos?" Szeged 1989. „Bűnkatalógus" címmel. 9 Batthyány, 39. 1. 10 Esterházy Miklós Dietrichstein kardinálishoz írt levelére Hiller István hívta fel a figyelmet, Horn Ildikó és S. Lauter Éva pozsonyi kutatásai pedig jelezték, hogy az Erdödy család levéltára szintén sok, a birodalmi gyűléssel foglalkozó anyagot őriz. 11 A magyar és a cseh korona öröklését már korábban biztosították a Habsburgok. III. Ferdinándot 1625-ben magyar, 1627-ben cseh királlyá koronázták. Ez utóbbi egy választófejedelmi mandátumot is biztosított a számára. Erről bővebben Hans Sturmberger: Kaiser Ferdinánd II. und das Problem des Absolutismus München 1957. 12 Az 1636-os regensburgi birodalmi gyűlésről részletesebben lásd Heiner Haan: Der Regensburger Kurfürstentag von 1636/37. 13 MOL E 168 2. cs. 727. számú levél. 14 MOL E 168. 2. cs. 730. számú levél. 15 MOL E 168 2. cs. 728. számú levél. 16 Esterházy Miklós nádor információs hálózatáról ír részletesen Hiller István: Politikai információk és diplomáciai döntések, Bölcsészdoktori disszertáció Bp. 1990. 17 MOL E 168 2. cs. 732. számú levél. 18 MOL E 168 2. cs. 733. számú levél. 19 MOL E 168 2. cs. 728. számú levél. 20 MOL E 168 2. cs. 728/b. számú levél. 21 MOL E 168 2. cs. 728/b. számú levél. 22 MOL E 168 2. cs. 728. számú levél. 23 MOL E 168 2. cs. 729. számú levél. 24 MOL E 168 2. cs. 734. számú levél. 25 MOL E 168. 2. cs. 735. számú levél. 14