Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Várkonyi Gábor: 'Király urunk eő Fölsége koronászatia': magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson / 3–15. o.

ban, amikor huszonhat évesen Regensburgba utazott, már tökéletes udvari nemes volt. Tisztában volt az udvari ceremóniák protokolláris rendjével, szabályaival. Batthyány Ádám december elsején kezdte jegyzeteit, ekkor indult el Rohoncről Regensburgba. Utazását nem siette el, az első nap még csak Sopronban éjszakázott, és Bécsbe is csak a második napon érkezett. A teljes utat tizenkét nap alatt tette meg, december 12-én érkezett Regensburgba, ahogy ő írta „vacsorára".

36 Rohonczy még azt írta levelében november végén, hogy III. Ferdinánd megválasztása december 9-én lesz. Batthyány memoráléját olvasva megállapíthatjuk, hogy valószínűleg véletlenül, de elírta a dátumot. Az nehezen képzelhető el ugyanis, hogy Batthyány Ádám otthon pontosabban tudta a regensburgi választás és koronázás dátumát, december 19-t, mint a városban tartózkodó Rohonczy. Az ünnepségekre utazó Batthyány már december elseje előtt pontosan tudta, hogy mikorra kell Regensburgba érkeznie. Elegendő időt hagyott a felkészülésre és az utazásra. Pontosan az események előtt egy héttel érkezett meg a birodalmi városba. A további kutatások feladata lesz annak kiderítése, hogy Batthyány kitől, hogyan szerezte be a szükséges információkat? Rohonczy leveleiből láttuk, hogy bár Regensburgban elég sűrűn változott a helyzet, és néha még a választófejedelmek érkezése sem volt biztos, de gyakorlatilag az érdemi tárgyalások már szeptember—októberben megtörténtek. A választás és a koronázás előkészítése ezzel párhuzamosan folyhatott. Batthyánynak novemberben már mindenképpen ismernie kellett a pontos dátumot, hogy felkészülhessen az útra. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy Batthyány ezen az eseménysorozaton, mint királyi kamarás teljesített udvari szolgálatot, ezért nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy hivatalos értesítést kapott a választás és a koronázás programjáról. Esterházy Istvánnal és Csáky Lászlóval ellentétben Batthyány egyedül utazott, csak két-három legközvetlenebb emberét vitte magával. Odafelé csak az állomásokat sorolta fel, de a visszaút során már a postaállomásokon elköltött pénzt is feljegyezte a postalegényeknek adott borravalóval együtt. Itt írta le, hogy végig három kísérővel utazott. Kettőjük utazása között lényegi különbség, hogy Batthyány a postát vette igénybe, míg a nádor fia és követe rangjának és küldetésének megfelelő kísérettel egyénileg utazott. Batthyány az általa érintett állomások és az útba eső jelentősebb helységek nevénél többet nem írt le. Az elektorok december 19-én ültek össze először. Ezen a napon kezdődött Batthyány szolgálata is az udvarnál, ezért feljegyzéseit is ennek a napnak részletes leírásával indította. A választófejedelmek a „tanácskozóházban", ami valószínűleg a városi tanács épülete lehetett, gyűltek össze. Első intézkedésük az volt, hogy a város polgárságát és a városi őrséget összehívták és felolvasták számukra a választás napjától a koronázásig terjedő időszakra vonatkozó rendeleteket. Ezek megtartására mind a polgároknak, mind pedig a fegyvereseknek meg kellett esküdniük. Az elektorok következő intézkedése volt, hogy a választás napjára kitiltottak minden idegent a városból. Ez a rendelet minden rendű és rangú emberre érvényes volt, még a városok, idegen fejedelmek vagy uralkodók követeire is. A választófejedelmek legfeljebb 200 fős kíséretet tarthattak maguk mellett, a császár, II. Ferdinánd és a király, III. Ferdinánd megtarthatta teljes kíséretét. A város kapitánya, aki a városkapuk ellenőrzéséért volt felelős, csak az elektorok tudtával és parancsára nyithatott kaput. A város polgármestere valamint bírája a huszonnégy tagú városi tanáccsal együtt köszöntötte a császárt, a királyt és a választófejedelmeket. Majd letették az esküt az előbb ismertetett rendszabályok megtartására. Az eskütétel után a városi tanácsosok a város főterén összegyűlt polgársághoz mentek, míg az elek9