Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 3. szám - Várkonyi Gábor: 'Király urunk eő Fölsége koronászatia': magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson / 3–15. o.

VÁRKONYI GÁBOR „KIRÁLY URUNK Eö FÖLSÉGE KORONASZATIA" Magyarok az 1636-os birodalmi gyűlésen és római király koronázáson 1636. december 30-án fényes ünnepségek között III. Ferdinándot a regensburgi székesegyházban római királlyá, a Szent-Római Birodalom császárának utódává koronázták. Királyaink közül Luxemburgi Zsigmond volt az első, akit római királlyá, majd császárrá koronáztak. A Habsburg-család magyar trónra kerülésével, I. Ferdinánd király uralkodásától kezdve

1

, a család dinasztikus politikájának megfelelően, két és fél évszázadon át a magyar királyokat koronázták császárrá. A Magyar Királyság számára ez azt jelentette, hogy mind a birodalmi gyűléseken, mind pedig a koronázási szertartásokon hivatalosan is képviseltethette magát. Á magyar királyi udvar méltóságviselőinek ezeken a ceremóniákon az országot kellett képviselniük. Áldásy Antal és Mályusz Elemér kutatásai már feltárták, hogy Zsigmond király nagy magyar kísérettel érkezett Rómába, a koronázásra.

2 17. századi források szintén azt bizonyítják, hogy a birodalmi gyűléseken, császárválasztáson vagy koronázáson a magyar királyi udvar tagjai a kialakult szokás szerint, meghatározott rendben és formában a Habsburg-uralkodó kíséretéhez tartoztak. 1622-ben II. Ferdinánd Pálffy Pált levélben szólította fel, hogy a birodalmi gyűlésen udvarában jelenjen meg. A Pálffynak küldött levélben a király elődei példájára hivatkozva írta, hogy „e gyűlésre országai főúri és nemesi osztályaiból fényes kíséretet akar vinni magával", és ezért felhívja őt, „hogy megfelelő lovas személyzettel részt vegyen az említett kíséretben, hogy ekkép a birodalmi gyűlésen a császári tekintélyt emelje."

3 Pálffynak még utazása előtt jelentenie kellett, hogy hány szolgával, lovassal fog a császári és királyi udvar szolgálatára állni. Csáky László az 1636-os koronázásra ötszáz fős bandérium élén érkezett meg Regensburgba, amelyet saját költségén szerelt fel és fiatal nemesekből állított össze.

4 Az 1636-os regensburgi birodalmi gyűlésen való magyar részvételt tanulmányunkban két, eddig még kellően nem elemzett forrás, egy levelezés és egy memóriáié segítségével fogjuk tárgyalni. A leveleket Regensburgból Rohonczy István írta Aszalay Istvánnak 1636. augusztus 12. és november 26-a között.

5 Rohonczy összesen tíz levelet küldött haza majd három hónap alatt. A levelek a birodalmi gyűlés császárválasztást és koronázást megelőző időszakáról adnak értékes információkat. Másik fontos forrásunk Batthyány Ádám feljegyzései III. Ferdinánd megválasztásáról és megkoronázásáról.

6 Batthyány december elsején indult Regensburgba, de csak a fontos eseményeket jegyezte fel részletesen december 19-, 20-, 22- és 30-ról. Négy nap történéseit olvashatjuk, az utazásról, a közbeeső időszakról semmit sem írt le. Első 3