Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - HÍREK - Kisasszondy Éva: Fórum a magyar levéltárügy időszerű kérdéseiről / 101–107. o.

tese után vegyék fel a kapcsolatot egymással és — szükség szerint munkatársaikat is bevonva — folyamatosan tekintsék át a két intézmény ügyeit, különösen a közös érdekű ügyeket és közösen készítsék elő azokat az intézkedéseket, amelyek az 1992. július l-jén de jure bekövetkező összevonáshoz technikailag szükségesek." A minisztérium minden alkalommal hangsúlyozta, hogy az összevonás végrehajtása, az új szervezeti és működési szabályzat kidolgozása és bevezetése az új főigazgató feladata lesz. A főigazgatói pályázat kiírása márciusban történik meg, egy hónapos beadási határidővel. Feltétel lesz a szakirányú egyetemi végzettség, öt év szakmai gyakorlat, nyelvtudás, tudományos munkásság. Be kell nyújtani a szakmai életrajzot, a vezetői elképzelést és ki kell fejteni az intézmény szervezetére és működésére vonatkozó terveket. A pályázatot bizottság bírálja el, melynek a MOL és az UMKL választott képviselői is egyenlő arányban tagjai lesznek. A kérdések nyomán kirajzolódott egzisztenciális félelemmel kapcsolatban Kálmán Attila hangsúlyozta, hogy létszámcsökkentést nem terveznek, sőt a megnövekedett feladatok miatt létszámemelés szükséges. Az ország gazdasági átalakulása is jelentősen érinti a levéltárakat. A csődtörvény szinte sokkhatást váltott ki a szakmából, ugyanis a működési feltételek még a szokványos begyűjtési teendők megfelelő ellátását sem teszik lehetővé. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium keresi azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek a raktári férőhelyek bővítését lehetővé teszik. Az országgyűlés döntése nyomán 1992-ben biztosítva vannak az óbudai laktanya területén megszerzett, 5000 fm gazdasági iratanyag befogadására alkalmas átmeneti raktár működési költségei. 40 millió forint áll rendelkezésre az ugyanitt építendő 30 ezer folyóméter iratot befogadó gazdasági levéltár tervezésére és a kivitelezés megkezdésére. 20 millió forint külön támogatás jut az önkormányzati levéltárak raktárkapacitást növelő beruházásaira, ezen kívül 15 millió forint központi támogatást vehetnek igénybe raktári berendezésekre. Két-három éven belül vidéki regionális iratközpontok létesítését tervezi a minisztérium, elsősorban a gazdasági iratok elhelyezésére. 1992-ben már kettő, összesen 30 ezer folyóméter iratot befogadó raktár jöhet létre, az előzetes tervek szerint Veszprémben és Debrecenben. Fontos a szakma megegyezése a gazdasági iratok archiválásának mikéntjéről és a gyűjtés központi vagy decentralizált módjáról. A csődtörvénnyel kapcsolatban Kálmán Attila kijelentette, súlyos hiba volt, hogy az előkészítés időszakában a törvénytervezet szövegét a minisztérium illetékes szakrészlege nem kapta meg véleményezésre. A rendelkezés nemcsak a levéltárakra, hanem a felszámolókra is kötelességet ró. Ezzel kapcsolatban a levéltári osztály végrehajtási útmutatón dolgozik, amit igazgatói értekezleten vitatnak majd meg. Az államtitkár végezetül az új levéltári törvény előkészítéséről szólt. A szakmai koncepció — mint ismeretes — 1989 végén elkészült, s ezt a levéltárosok különböző fórumokon részletesen véleményezték. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatterve szerint a törvény tervezetét 1993-ban kell az országgyűlés elé terjeszteni. így a törvényelőkészítő munkát tavasztól fel kell gyorsítani, hogy a tárcaszintű egyeztetések 1992-ben megtörténhessenek. A törvényelőkészítésben támaszkodni kívánnak az újra életre hívandó Levéltári Tanácsra és az egyesület tagságára. Az általános tájékoztató után, amely magában foglalta az előzőleg feltett kérdésekre adott válaszok zömét, Perlik Pál, a művelődésgazdasági főosztály vezetője kapott szót. A két intézmény egyesítésével összefüggő gazdasági kérdésekre válaszolt. Elmondta, hogy nem cél az ügyvitel menetében zavart okozni, akár gazdasági, akár személyi vonatkozásban. A gazdasági apparátusoknak —• 103