Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - MÉRLEG - Böőr László: Kőrösök vidéke. Honismereti füzet / 91–92. o.

Körösök Vidéke Honismereti füzet. Szerkesztő: Erdmann Gyula. Kiadja a Békés Megyei Levéltár. 1988: 91 p., 1989: 190 p., 1990: 223 p., 1991: 161 p. Bár a Levéltári Szemlének nincs lehetősége — és nem is lehet feladata —, hogy a levéltáraink kiadásában megjelenő helytörténeti^honismereti kiadványokról rendszeresen hírt adjon, most mégis indokoltnak tűnik az általános gyakorlattól való eltérés. A Békés Megyei Levéltár kiadásában megjelent ugyanis a Körösök Vidéke című honismereti kiadvány negyedik füzete, és erre a sorozatra már mindenképpen fel kell figyelnünk. Óvatosan, bizonytalanul fogalmazott a szerkesztő Erdmann Gyula az 1988ban megjelent kötet rövid bevezetésében: „E gondolatok jegyében indítjuk el füzetünket, amely kellő igény esetén sorozattá válhat, évenkénti megjelenéssel." Az 1991-ben megjelent negyedik füzet után bizonyosnak látszik, hogy ténylegesen meglévő érdeklődéssel találkozott a kiadó, hiszen minden évben — és növekvő terjedelemben — tudta megjelentetni kiadványát. A Körösök vidékén élők, vagy az ehhez a tájhoz kötődők érdeklődése múltjuk iránt nyilvánvalóan nem véletlen. Hiszen ezen a vidéken már a múlt században is jelentős kutatók éltek és alkottak, az elmúlt évtizedekben pedig a Békés megyében folyó helytörténeti4ionismereti tevékenység, kiadványpolitika országosan is elismertté vált. Ez nyilvánvalóan visszahat az itt élők jó értelemben vett lokálpatriotizmusára, a múlt iránti felfokozott érdeklődésére, ugyanakkor lehetőséget biztosít a kutatások eredményeinek rendszeres közzétételére, az elkészült tanulmányok publikálására. A Körösök vidékéről számos, országosan ismert kutatónk származott el, akik azonban még most is örömmel publikálnak Békés megyei kiadványokban, együtt azokkal, akik még csak az első, bizonytalan lépéseket teszik meg a tudományos kutatások terén. Lényegében ez a Körösök vidékének is az egyik fő jellemzője. Az első füzetben — egy kivétellel — csak a Békés Megyei Levéltár munkatársai adták közre elkészült tanulmányaikat, ismertetéseiket, adtak hírt munkásságukról. A következő kötetekben a szerzői gárda kibővült: a továbbra is domináló levéltárosok mellett egyetemi és akadémiai intézetek tudományos munkatársai, tanárok, mérnökök publikálták rövid tanulmányaikat, írtak néhány sort a kutatásuk eredményeiről. X szerkesztőt dicséri, hogy ezt a széles skálájú szerzői gárdát egységbe tudta fogni, az írások színvonala, szemléletmódja — és csaknem a stílusa is — egységes. Ismét a szerkesztő első füzetbeli bevezetőjéből idézek: „A füzetekben az országos és helyi érdekű évfordulós megemlékezések mellett helytörténeti tallózások és vegyes tematikájú honismereti közlések kapnak helyet." Tehát a változatos tartalom mellett hangsúlyozza, hogy nem tekinti alapvető feladatának tudományos igényű tanulmányok, nehezen érthető eszmefuttatások megjelentetését, legfontosabbnak tartja az olvasmányosságot, a változatosságot. Ezt a célját ai