Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - KILÁTÓ - Körmendy Lajos: A Gazette des archives 1989–1990-es évfolyamai / 80–84. o.

sajátítani, hiszen ezek nemcsak olyan eszközök, amelyek megkönnyítik a feldolgozást-őrzést, hanem gyakran már maguk a beszállított iratok (mágnesszalagok, optikai lemezek stb.) sem érthetők nélkülük. A változások olyan alapvető levéltári fogalmakat kezdtek ki, mint pl. az írott forrás (az irat) meghatározása. A középkorban kialakult iratfogalom hoszszú évszázadokig érvényben volt, a XVIII—

XIX. században tökéletesedett, amikor széles körben kezdték alkalmazni a történeti segédtudományok, a diplomatika, paleográfia, kronológia stb. forráskritikai eszközeit. Iraton tulajdonképpen pergamenre vagy papírra, írószerszámmal valamilyen európai nyelven írt szöveges forrást értettek. Hogy miért nem tartoztak ide a térképek, rajzok, metszetek, tervek, fényképek, mozgófilmek stb.? A válasz egyszerű: mert a korabeli történettudomány érdeklődési körén kívül estek. Á szerző szerint a folyamatban sarokkőnek tekinthető az a forráspublikáció, amely 1935-ben jelent meg, és a mezopotámiai ásatások során feltárt ókori királyi levéltárakat ismertette.

5 Itt a forrás kiválasztása bemutatása és elemzése nem pusztán formai jegyek alapján történt, hanem minden hasznosnak ítélt információ, bármilyen formában is jelent meg, egy logikai együttesbe helyeztetett. Az irat fogalma ettől az időponttól kezdődően fokozatosan tágult, és ima már eljutottunk oda, hogy annak tekintünk szinte minden információhordozót. (Ami korántsem biztos, hogy célravezető, és talán a szakma felhígulásának vagyunk tanúi — a recenzor megjegyzése.) A diverzifikálódás nemcsak a hordozókra és az említett irattípusokra jellemző, hanem érvényesül a hagyományos iratoknál is. Ma már a levéltárak őriznek politikai, szakszervezeti, egyházi, irodalmi, építészeti, kereskedelmi stb. fondokat is, sőt egyre szaporodik az ilyen anyagokra szakosodott levéltári intézmények száma is. Körmendy Lajos JEGYZETEK 1 Marie-Odile DUCROT: Évolution des structures administratives et respect des fonds: l'apport de l'informatique. La nomenclature NI du Centre des archives contemporaines á Fontainebleau (No. 144, 18—43. old.) 2 Odile KRAKOVITCH—Anne ROUSSEL: Le projet „Thalie" ou l'informatique au service de l'histoire (No. 144, 5—17. old.) 3 Klaus JAITNER: Les Archives historiques des communautés européennes á Florence (No. 144, 62—69. old.) 4 Georges WEILL: Les mutations de l'archivistique contemporaine (No. 149, 107—121. old.) 5 Sajnos a szerző nem adja meg a hivatkozott mű címét és könyvészeti adatait. A Tudományos Minősítő Bizottság által kiküldött bíráló bizottság előtt 1992. április l-jén Iványosi-Szabó Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója megvédte „Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt" c. kandidátusi értekezését. A bíráló bizottság Iványosi-Szabó Tibor számára javasolta a történelemtudomány kandidátusa fokozat odaítélését. 84