Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 1. szám - A privatizáció és a levéltárak: nemzetközi szakmai konferencia Budapesten / 14–22. o.

Alapvető követelménynek tekintjük, hogy az előkészületben levő levéltári törvény az országban keletkező valamennyi levéltári anyagra, tehát a magánvállalatok anyagára is, kiterjedjen. Természetesen — a magántulajdon sérthetetlenségének alkotmányos elvéből következően — itt nem állapíthatók meg olyan „erős" szabályok, mint az állami és a helyi önkormányzati szervek által keletkeztetett köziratok esetében. De arra egyértelmű lehetőséget látunk, hogy azokat a magánvállalati irategyütteseket, amelyeknek fennmaradásához — történeti értékük folytán — közérdek fűződik, megfelelő törvényes védelemben részesítsük. Szükségesnek tartjuk, hogy az ilyen levéltári anyagot: — az állami levéltári hatóság nyilvántartásba vegye és védetté nyilvánítsa, amellyel fenntartására kötelezi a tulajdonost; s hogy — az örökös vagy jogutód nélkül maradt magánvállalati anyag az állam tulajdonába — közlevéltári megőrzésbe menjen át. Személyes véleményem szerint: ösztönözni kell, hogy a jövőben a magánvállalatok, illetve érdekképviseleti szervezeteik is alakítsanak magánlevéltári intézményeket. De még sokáig elengedhetetlen lesz, hogy az állam vállalja magára a feladat zömét, a dán vagy a francia megoldás nyomvonalán haladva. EDWARD FRACKI (Lengyel Levéltári Főigazgatóság): A PRIVATIZÁCIÓ ÉS A TÁRSAD ALMI-GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A LEVÉLTÁRAKRA 1. A privatizációval ül. a reprivatizációval kapcsolatos jogi problémák Ezek a problémák az állam által az élet minden területén folytatott privatizációval és reprivatizációval, illetve a levéltárak vonatkozó tevékenységével kapcsolatosak. Ebben a helyzetben a következő kérdés merül fel: a földbirtokok visszaadásával, mely birtokokat az állam vette el az agrárreform vagy a termelőeszközök államosítása során, vissza kell-e adni automatikusan a levéltári iratokat, melyek most az állam birtokában vannak? Véleményünk szerint ezeket az iratokat nem kell visszaadni, mivel már a tudományos élet részeivé váltak, már rendelkeznek tudományos azonosítókkal iratjegyzékekben, lábjegyzetekben, tudományos kiadványok annotációiban. A másik figyelembe veendő szempont a megfelelő őrzés és a hozzáférhetőség. Jelen esetben ezek az iratok ingyenesen, minden felnőtt személy által kutathatók, legyen szó belföldiekről vagy külföldiekről, és a vonatkozó előírások biztosítják az iratot létrehozó; illetve a benne szereplő személyek polgári jogainak védelmét. A magántulajdonba adással az iratokat a kutatás elől el lehetne zárni. A levéltárakra vonatkozó határozatok viszont biztosítják a szóban forgó levéltárak kutatását, és lehetővé teszik, hogy másolatok készüljenek róluk a régi tulajdonosok részére is (pl. a lengyel YMCA iratokról). Egyedi esetekben el lehet térni az alapelvtől. 2. Privatizált vagy reprivatizált vállalatok levéltári anyagának átadása állami levéltárnak a) Közösségi és szövetkezeti társaságok által létrehozott levéltári anyag Nyilvánvaló, hogy az új közösségi és szövetkezeti társaságok, ha folytatni akarják a tevékenységüket, megkaphatják a régi iratokat fénymásolat vagy mikrofilm formájában, míg az eredetiek a levéltárakban maradnak. 19