Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Muszka Erzsébet: A nagyszombati jezsuita kollégium leltára a rend felosztásakor (1773) / 53–69. o.

Csak példaként említjük itt meg a szabó és varga létére utaló feljegyzéseket vagy a kádár- és kovácsműhelyt, az asztalosszerszámokat. A leltárból kibontakozó, a kollégium lakóinak ellátásáról megrajzolható kép színes és részletes; jól mutatja, hogy a kor szokásos színvonalát meghaladta az itt élők ellátása. Külön fel kell hívni a figyelmet a Stella néven szereplő pihenőházra, mely a város közelében volt, s a szabadnapokon biztosította a Jiáz lakói számára a pihenést, felfrissülést.

23 A nagyszombati jezsuita kollégium a XVIII. századi Magyarország egyik legfontosabb tudományos központja is volt az itt működő egyetem és a hozzákapcsolódó egységek révén. Magát az egyetemi épületet és berendezését, felszerelését nem tartalmazza ez az összeírás, viszont a kollégiumban helyet kapó, mind a tudós professzorok, mind a diákok munkájához nélkülözhetetlen gyűjteményeket igen. Első hely ezek között a gazdag anyaggal rendelkező könyvtárat

24 (Ld. a borítóképet!) illeti, melynek helyiségében tartották az éremgyűjteményt is.

25 A gyógyszertár és a természettudományi gyűjtemények is rendelkeztek kisebb könyvállománnyal. A XVIII. század közepén emelt, s csak megközelítőleg egy évszázadig fennállt csillagászati torony

26 Európa-szerte érdeklődéssel kísért megfigyeléseket végző csillagászok munkahelye volt. A viszonylag korszerű csillagászati műszerek mellett itt nyertek elhelyezést különféle természettudományos gyűjtemények is: a fénytanin és a fizikáin

27 kívül ritkaságok, ásványok, kitömött állatok stb. sorakoztak a szekrények, tárlók polcain. A jezsuiták és más szerzetes rendek házában vagy legalább kezelésében több helyen is működött gyógyszertár: a valószínűleg gráci példára készült nagyszombati mind berendezését, mind felszerelését illetően kiemelkedő lehetett. Nemcsak a gyógyításban játszott fontos szerepet, hanem az orvosi fakultáson tanulók (orvosok, felcserek, gyógyszerészek, bábák) képzéséhez is hozzájárult. Leltárában a legterjedelmesebb részt a különféle egyszerű és összetett anyagok felsorolása teszi ki, amelyeknek sokféleségét, változatosságát kell kiemelni.

28 A kollégium vagyonának jelentős része készpénzben feküdt, amelyet kisebb tételekben adtak ki különböző személyeknek kamat fejében és így hasznosítottak. A legértékesebb vagyonrésznek, a földbirtokoknak itt csak a város határában lévő részét vették tekintetbe jövedelmükkel együtt.

29 Az ipari tevékenységből származó jövedelmek közül a kollégium épületében lévő nyomda került csak a leltárba :az ilyen típusúak közül ebből származott a legnagyobb bevétel. Az összeírás jelentős terjedelemben foglalkozik felszerelésével, berendezési tárgyaival, az elkészült és a még munkában lévő könyvek felsorolásával stb. Részletesen leírja a nyomda különféle feladatokat ellátó személyzetének feladatkörét, díjazását stb. Az inventárium legmutatósabb részét: a nyomda betű- és díszítményanyagát bemutató betűmintakönyvet is itt találhatjuk meg. Külön füzetet állítottak össze a szokásos módon; azonban az üresen hagyott — a nyitott füzet bal oldalán lévő — oldalra kézzel jegyezték fel, milyen típusú a túloldali minta, mennyi és milyen értékben van belőle a nyomda birtokában.

30 Az inventárium, mint forrás A leltár — jellegéből adódóan — száraz, unalmas, semmiféle összefüggést nem tartalmazó irat, mely többnyire valamilyen jogi aktushoz kapcsolódóan kerül felvételre. Ez az összeírás azonban éppen színességével, sokrétűségével ragadja meg a kicsit mélyebben belepillantót, hiszen egy XVIII. századi jezsuita kollé66