Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Muszka Erzsébet: A nagyszombati jezsuita kollégium leltára a rend felosztásakor (1773) / 53–69. o.

sőbb került sor a nagyobb földbirtokok részletes felmérésére, vagy a nagyszombati jezsuita kollégiumbeli könyvtár anyagának részletes számbavételére.

6 Á bizottságok a legfontosabbnak ítélt munkákkal két hónap alatt, 1773 decemberére elkészültek. A teljes jezsuita vagyonról való számadás is csak két évet vett igénybe: 1775 októberében született meg az eredmény. A Jézus Társaság szekularizált vagyonának értékét 7 762 421 forintban állapították meg. Végleges döntést is csak ekkor hozott Mária Terézia e javak sorsáról.

7 Az ingatlanokat bérbeadás útján kívánták hasznosítani, s csak viszonylag keveset értékesítettek ezekből. Az ingóságok nagyobb részét viszont árverésre bocsájtották. Az így befolyt összegeket a vagyonból kialakított két alap: a tanulmányi és az egyetemi valamelyikéhez csatolták. Az eredetileg csak hivatkozási alapnak tekintett 1548. évi XII. törvénycikk rendelkezéseit így valóban végrehajtották: a Jézus Társaság vagyonát Magyarország oktatásügyének szolgálatába állították. A nagyszombati jezsuita kollégium és a Jézus Társaság feloszlatása A Jézus Társaság feloszlatásának elrendelése után Magyarországon a felszámolás lebonyolítása szinte azonnal megkezdődött. Az egyes rendházak és a hozzájuk tartozó javak — bizonyos közös vonásokon túlmenően — eltérő szereppel, jelleggel és értékkel bírtak mind anyagi, mind szellemi vonatkozásban. Köztük vitathatatlanul a nagyszombati és a pozsonyi állott az első helyen, azonban a magyarországi katolikus egyház és az ellenreformáció irányításában, a kulturális életben és az oktatásügyben játszott vezető szerep miatt Nagyszombatot és az ottani jezsuita kollégiumot illette az elsőbbség. Nagyszombat adott otthont 1543-tól egészen 1820-ig az esztergomi érsekségnek és káptalannak, s 1635-ben, az egyetem alapításakor Pázmány Péter az új intézményt is — az ország akkori helyzetéből és viszonyaiból eredő okok miatt — a nagyszombati kollégiumhoz telepítette. Az ezt követő évtizedek alatt az egyetem bővítése, anyagi javakkal való ellátása tovább növelte mind a kollégium, mind a város tekintélyét. Mária Terézia az egyetem érsekiből királyivá, illetve államivá tétele érdekében már 1769-ben megtette az első, bár még csekély lépéseket. A rend feloszlatásával elhárult az akadály a további intézkedések útjából. Az egyetem — mely alapításkor csak a bölcsészeti és teológiai fakultással rendelkezett — viszonylag hamar, 1648-ban nyomdához is jutott a Pázmány Péter által már az 1620-as években oda szánt nyomda Pozsonyból való átköltöztetése révén. Ennek hatása az egész országra, sőt annak határain túlra is kisugárzott. Oktatási, tudományos, kulturális sőt művészeti szerepe mellett nem volt elhanyagolható gazdasági jelentősége sem. Az egyetem könyvtára feladataiból következően sokkal teljesebben kiépült mint más, esetleg akadémiával is rendelkező kollégium könyvtára. Külön említést érdemel egyedülálló volta miatt is a csillagvizsgáló s természetesen az ott tevékenykedő csillagászok munkássága, mely e téren európai hírnévhez juttatta Nagyszombatot. A kollégium patikája a város és környékének lakói ellátásában is szerepet játszott a XVII. század közepétől kezdve. Ez a rövid áttekintés is tanúsítja a nagyszombati rendház kiemelkedő szerepét és jelentőségét a hazaiak sorában, s indokolja — éppen sajátosságai miatt — a leltárának elkészítésénél tapasztalható gondosságot és figyelmet. A társaság feloszlatásának lebonyolítása ügyében kiadott királyi utasítás minden kol55