Levéltári Szemle, 42. (1992)

Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. szám - Kollega Tarsoly István: Levéltári hungarika kutatás / 40–52. o.

Az Országos Levéltár újabb szerzeményei 1988-ban az Országos Levéltár a Központi Kulturális Alaptól jelentős anyagi támogatást kapott, hogy az évek, sőt évtizedek alatt felgyülemlett hungarika kutatások jegyzékeibe foglalt iratok legfontosabbjait mikrofilmmásolatban megrendelje. Hogy az érdeklődést felkeltsük, röviden ismertetjük a legfontosabb irategyütteseket országonkénti csoportosításban. Megrendeléseinkre nyolc országból: Angliából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból, Svédországból, valamint Vatikánból érkeztek be mikrofilmek mintegy 1,2 millió (deviza)forint értékben. A legnagyobb összegű másolatot az angliai Public Record Office-tól és a Archivio Segreto Vaticano-tól vásároltuk, áruk közel hétszázezer, illetve kétszázötvenezer forint volt. Az elmúlt három-négy év gyarapodásai között az említett szerzemények az Országos Levéltár mikrofilm tárának legjelentősebbjei voltak, melyeket az országok abcrendjében az alábbiakban közlünk. Anglia Az angliai hungarika kutatások helyzetében az eddigiekhez képest nagymérvű javulás állt be az Országos Levéltár egyik munkatársának tízhónapos londoni útjával. Kutatást végzett a Public Record Office-ban, a British Library-ban és a London University-ben. A Public Record Office-ban a Foreign Office, General Correspondence — Political (FO 371) sorozata feltárását folytatta, az előző kutatás óta eltelt idő alatt a kutatási korlátozás alól felszabadult éveket is. Mivel az újabb korhatár 1957 volt, úgy véljük, hogy az 1956 eseményeinek hivatalos angol megítélése nem csak a levéltárosok és történészek számára „bombasiker". (Az egyik értékes dokumentum olvasható a Levéltári Szemle 1990/3. számában.) A feltárt mintegy tizenöt évnyi (1941—1957, az 1946—1947. évi kivételével, amit már korábban kutattak) anyagból csak az érdeklődésre leginkább számot tartó 1956—1957. évit rendeltük meg. E két év anyaga is jelentős összeget emésztett fel. Ennél az esetnél kell revideálnunk elődeinknek azon hungarika beszerzésre vonatkozó megállapítását, mely szerint a hungarika anyagok esetében a feltárások végső célja a mikrofilmen való megrendelés. Csak e két év termése 6747 angol fontba került, így egyszerű matematikai művelettel kiszámítható, hogy e másfél évtized anyagának lemásoltatása több tízezer fontba kerülne. Sokszor nehezíti a helyzetet az angol levéltári gyakorlat, amely szerint csak teljes kötetek vagy egységek filmezését vállalják, jelentősen megnövelve a költségeket, hiszen a szórványos magyar vonatkozású irategyüttesek esetén a felesleges másolatok ára is elképesztő lenne. így nem marad más hátra és csakis akkor járunk el helyesen, ha az ilyen jellegű hungarikákról olyan részletes jegyzéket készítünk, amely a kutatót megfelelően tájékoztatja az iratok tárgyáról. Ez esetben ugyanis tudományos feldolgozás esetén a témával foglalkozó történész már konkrét jelzettel a birtokában kérhet a szóban forgó iratról másolatot. Belgium A Külügyminisztérium Levéltárától és a Belga Királyság Főlevéltárától az első világháború előtti, illetve XV—

XVII. századi válogatott hungarika iratokat rendeltünk meg. 47