Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A szerzetesrendek 1950. őszi felszámolásának dokumentumai: a Paritásos Bizottság jegyzőkönyvei, 1950. szeptember 19.–november 15. / 50–72. o.

ben vonult nyugdíjba. Péntek József piarista szerzetes, aki az 1930-as években a rend mernyei uradalmának főpénztárosa volt, s mint ilyen gazdasági-pénzügyi szakértő vette át Nagy Vencel funkcióját. Szabó Erna szatmári irgalmas nővér {részint már szerepelt), volt a paritásos bizottság egyik mozgatója, a menthető mentésének irányítója. Főként a gondozásra és elhelyezésre szorulók érdekében tett sokat. 2 A Széher-úti kórházról végül is pozitív döntés született. 2a Gróf Migazzi Károly bíboros, váci püspök palotájáról van szó, 3 A pénzügyi és a szociális albizottságok tárgyalásainak a jegyzőkönyvei nem kerültek elő, ha egyáltalán ilyet felvettek. 4 A szóban forgó rendelet nem 1950. szeptember 12-én, hanem 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben. 5 A főtárgyaláson ugyanis 3 hónapos határidőt szabtak meg a rendházak kiürítésére és a működés felszámolására. Mivel az erről szóló rendelet 1950. szeptember 7-én kelt, a határidő december 7-én járt le. 6 Grősz érsek tiltakozásának hatására az oktatásügyi miniszter 1950. szeptember 27ére pótbeiratásokat rendelt el, ami kb. 1000 községet érintett. Lásd Magyar Kurir, 1950. szeptember 30. 7 Czapik érsek és az egyházi tárgyaló fél megpróbálkozott visszafordítani Rákosi korábbi fogását, a protestáns pozitív példára hivatkozva. 8 A kongrua — az 1945 előtti helyzethez képest — ekkor az állami formulákban a papság állami fizetésének a megjelölésére szolgált, (Eredetileg ugyanis a kongrua, * a lelkészkedő papság jövedelmének „illő" kiegészítése — három forrásból állt öszsze: a Katolikus Vallásalap jövedelméből, a katolikus egyházi nagy javadalmasok által fizetett hányadból és végül a költségvetési fedezetből.) 9 A püspöki kar 1949. május 5-én kelt közös pásztorleveléről van szó. Circulares Strigoniensis, 1949. május 6.; Magyar Kurir, 1949. május 6.; Űj Ember, 1949. május 14. 10 Itt már konkrétan megfogalmazódott a megállapodás megsértésének, be nem tartásának a vádja, ami a továbbiakban az adminisztratív megtorlások fő hivatkozási alapja lesz. 11 A jegyzőkönyv 1. sz. mellékleteként csatolták a listát. (Miután érdektelen, nem közöljük.) 12 A 2. sz. melléklet nem szerepel a jegyzőkönyvnél. 13 A Korda Vállalat részvénytársasági formában működő magánvállalat volt, de egyházi, illetve katolikus sajtótermékek kiadásával foglalkozott. 1948. április elsején államosították a Szent István Társulat nyomdáját, a Stephaneumot, 1950-ben pedig a szerzetesrendi nyomdákat (a szaléziek rákospalotai és a ferencesek váci nyomdáit). Így az egyház saját tulajdonú kiadó nélkül maradt. A Korda Rt. mint világi cég még életben maradt, majd annak funkcióját az 1951-ben alakult Ecclesia Szövetkezet (akkor a papi békemozgalom kezében volt) vette át. 14 Arról van szó, hogy az ordinariusok a kánonok értelmében megtiltották papjaiknak a papi békemozgalomban való részvételt. Aki a tilalmat megszegte, azzal szemben el kellett járni. A „büntetés" azonban enyhe volt, legfeljebb disponálás. Ezek hatályon kívül helyezését kérte a kormánybizottság. 15 Mellékletként mi is közöljük a listát. Az előző jegyzetben említett problémáról volt szó elsősorban. 16 A szerzetesek és apácák túlnyomó többsége nem élt ezzel a lehetőséggel (ami a szoros állami ellenőrzést jelentette volna), hanem magánúton igyekezett megtalálni a megélhetését. 17 Egészen a közelmúltig az egyházi sajtó (és könyvkiadás) korlátozásának fő érve a papírhiányra való hivatkozás, a papírellátás korlátozása volt. (A külföldi beszerzést viszont nem engedélyezték.) 18 Szörényi (Holács) Gábor S. J. (1912—1984) azért váltotta fel Nagy Vencelt, mert ő nagyrészt Pannonhalmán tartózkodott. 19 direktórium (Directorium): egyházi naptár, amelyet az egyes egyházmegyék és szerzetesrendek adnak ki, s amely a zsolozsma és a szentmise rendjét tünteti fel az év minden napjára. 20 Később mégis elfogadták. 21 Oltáregylet: pontosabban Budapesti Központi Oltáregyesület, 1859-ben alakult, hogy az Oltáriszentség imádását ápolja, terjessze, és a templomokat egyházi szerelvényekkel ellássa. Egyházmegyénként is megszerveződött. Budapesti központja az Üllői út 77. sz. alatt volt. 22 A 600/1945. ME. sz. rendelet a földbirtokreformról szólt, amit azután 1945 őszén a nemzetgyűlés törvényerőre emelt. Az egyházmegyei szemináriumoknak és a Központi Szemináriumnak (az 1935-ös Gazdacímtár adatai szerint) összesen 27 356 71