Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - MÉRLEG - Solymosi László: The laws of the medieval kingdom of Hungary. Vol. I. 1000–1301. Bakersfield, CA, 1989. / 89–91. o.

jobb lett volna mindkét esetben a master szóval visszaadni, s jegyzetben magyarázni kellett volna, hogy itt az egyház papjáról van szó.] A kiadvány talán legértékesebb része a bőséges jegyzetapparátus. A szokásos szövegkritikai észrevételeken túl a jegyzetek számos esetben — tekintélyes külföldi és magyarországi irodalom felhasználásával — részletes tárgyi magyarázatot adnak a törvényekben felbukkanó kormányzati, egyházi, gazdasági, társadalmi, jogi stb. jelenségekre, s ugyanakkor rámutatnak azok európai összefüggéseire, összefoglalják és egyben gazdagítják a kutatás eddigi eredményeit. A jegyzetapparátus és az említett glosszárium mellett a kötet használatát kronológiai áttekintés, konkordanciajegyzék, bibliográfia, névmutatók, továbbá térkép segíti. A kötet egyik bevezető tanulmánya (Csizmadia Andor munkája) a magyarországi törvények korábbi kiadásairól, a másik pedig az Árpád-kori törvényhozásról tájékoztat. A forráskiadvány hatalmas anyaga — főleg jegyzetapparátusa —, számos kritikai észrevételre ad alkalmat. A kiadók Waldmüller említett munkáján kívül másokat is mellőztek. Mindenekelőtt Gerics József új szintézisét (A korai rendiség Európában és Magyarországon, Budapest, 1987), amelyet több esetben, de különösen az 1298. évi dekrétum sok fejtörést okozó exclusis quibuscunque baronibus, prout moris est értelmezésekor (pp. 48, 117) kellett volna figyelembe venniöik. Hasonlóképpen nem hivatkoztak a Kritikai jegyzék utolsó kötetére sem, pedig segítségével (Szentpétery—Borsa i. m. II/4, Budapest, 1987, 3705. sz.) az 1290. évi dekrétum felsorolt kiadásait és irodalmát (p. 122) bővíthették volna. Nem volt szerencsés úgy szólni a 13. század végi magyar—friauli kapcsolatokról (p. XLIV), hogy éppen az azokat feltáró tanulmány (Gerics József, Filológiai Közlöny, 21/1975, 309—325) maradt említetlen. A mansio és a curia fogalmak értelmezésénél illett volna Bolla Ilona idevágó tanulmányát (AUSBp. Sect. hist. 3/1961, 97—120) idézni. Az Aranybulla kapcsán, főleg 24. pontjánál (pp. 36, 101) Bónis György cikke (Történelmi Szemle, 17/1974 24—31, különösen 26) is megérdemelt volna egy utalást. A kötet néhány megállapítása, adata pontosítást, helyesbítést igényel. Az egyházi birtokon élő torló-dusnok és a világi birtokra jellemző libertinus társadalmi réteget nem szerencsés összekapcsolni egymással (p. 88/20), ráadásul fölösleges volt szólni róluk, hiszen a kötet egyetlen forrása sem említi őket. A hebdomadarius szó értelmezése (p. 94/41) az elnevezés logikájának és a tényeknek is ellentmond. Ez a terminus nem a heti három napot robotoló szolgálónépekre vonatkozott, hanem azokra, akik egymást váltva hetes szolgálatot végeztek, hét napon át ugyanazt a feladatot látták el. A munkaszervezésnek ez a formája, melyet már a Bencés Regula (35. és 38. caput) alkalmazott, egyházi közvetítéssel honosodott meg Magyarországon. A mindössze egyszer, a jobbágyköltözés feltételei között szereplő terragium magyarázatából (pp. 76, 149) a lényeg hiányzik, nevezetesen, hogy a szó ebben az esetben költözési illetéket jelentett, s nagysága megegyezett az éves pénzjáradékkal vagy kisebb volt annál (Agrártörténeti Szemle, 14/1972, 27—29). Fülöp legátus (p. 134/1) végleg 1281-ben távozott Magyarországról. A condicionarius társadalmi réteg (p. 134/7) egyik jellemzője az volt, hogy csak királyi és egyházi birtokon fordult elő. A nádor (p. 134/15) már 1270-től viselte a iudex Cumanorum titulust. Anakronizmus a 13. században a Héderváry család említése (p. XLIX), az 1200 körüli állapotokat ábrázoló térképen pedig az 1232-hen alapított csázmai prépostság és az 1239-ben, illetve 1242 után Magyarországra települt kunok szálláshelyének szerepeltetése. Néhol hiányzik a hivatkozás lapszáma (pp. 105/23, 112/3, 113/21), másutt a lapszám és a szerző keresztneve téves (p. 116, Kovachich). Itt-ott elírás, sajtóhiba (pl. p. V, LVIII/JJöry, 26, 30, 48, 88/20, a latin címlapon digresserunt?), egymásnak ellentmondó évszám (p. 87/9, 152; 113/17, 90