Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: A Revista Arhivelor 1987–1989-es évfolyamai / 84–88. o.

elhangzott közlemények között szerepelt Liviu Boar: „A Csík megyei prefek­túra levéltárának történelmi-dokumentáris értéke", Muckhaupt Erzsébet: „Har­gita megye inkunábulumainak ismertetése, valamiint Miklós Jolánnak az Apor­gyűjteményről tartott előadása. Jelentős helyet foglaltak el a könyv- és folyóirat-ismertetések is, elsősor­ban a főigazgatóság kiadványainak népszerűsítése (1944—1989 közt, 170 cím). Ezek között megemlíthetjük Teodor Mateescu válogatását: „Dobrudzsái dokumentumok kincstára" (1988—444. old.). A levéltárak között szerepel a „Ha­vasalföld és Moldva kapcsolatai Brassóval (1369—1803) című kiadvány, amely 1986-ban jelent meg. A romániai eredetű kéziratok gyűjteményekben talál­ható darabjait egy 1986-foan megjelent katalógus tartalmazza. Több területi levéltár ismertetése is megjelent könyv alakban. A Hargita megyei levéltár le­írását a folyóirat 3/1989. számában közölték. Nagyméretű vállalkozásnak szá­mít Iosif Adam és Ioan Puscas 774 oldalas könyve, amely 1987-ben jelent meg és az 1800—1914. közötti erdélyi demográfiai viszonyokkal foglalkozik. Gliick Jenő A Magyar Levéltárosok Egyesülete 1990. december 14-ére ihívta ösz­sze alapszabály-módosító közgyűlését, amelyet határozatképtelenség miatt másnap, december 15-én tartottak meg Budapest Főváros Le­véltára Leonardo-közi épületében. Az 550 fős tagságnak csupán kis 'hányada, alig több mint 30 fő jelent meg. Az alapszabály módosítását az egyesület megalakulása óta el­telt négyéves időszak általános változásai és az eddigi működés ta­pasztalatai tették szükségessé. Lényeges változást jelent, hogy az egyesület a jövőben szekciókban működik, elnökség helyett választ­mány (15 választott tag és a szekciók vezetői) lesz a két közgyűlés közötti fő irányító szerv, s hogy ezentúl nem négy-, hanem kétéven­ként tartanak közgyűlést. Komoly vita alakult ki az elnökség azon javaslatáról, amely sze­rint az ügyvezető elnökséget (elnök, alelnök, titkár) ezentúl a vá­lasztmány, s nem a közgyűlés választotta volna. Végül nagy több­séggel elvetették a javaslatot, miként a Csongrád Megyei Levéltár képviselőjének felvetését is, aki a közgyűlés helyett a küldöttgyű­lést ajánlotta az egyesület fő döntéshozó szervéül. Az új alapszabályt a következő számunkban közöljük. (A régi a folyóirat 1987/2. számában olvasható.) m

Next

/
Thumbnails
Contents