Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A VKM "repülő bizottságának" szemleútja 1945 augusztusában a nyugat-dunántúli könyvtári, levéltári és muzeális értékek háborús kárának felmérésére és védelmének megszervezésére / 59–71. o.

papírok és emberi fekáliák között bútorok szétzúzott maradványai. Mocsok, bűz, piszok és rombolás mindenütt. A fegyvertár és a gyűjtemények szétdúlva és részben összetörve. Csak a könyvtárterem kerülte el a vandál pusztítást. E szemle kapcsán egy 3 tonnás teherautó-rakomány irat — közte a kastély emeleti sarokszobájában alomszalmából, bútortöredékek és piszok közül összeszedett mintegy 2 ezer db középkori oklevél — beszállíttatott Szombathelyre, a ferences zárdába, majd az értékes könyvtárnak kb. fele ideiglenesen Budapestre, az Országos Levéltárba. Szeptember 29-én Kapossy János újabb teherautóval és Borsa Iván kíséretében újra kiszállt Körmendre, s a legteljesebb megnyugvással és megelégedéssel vett tudomást az elmúlt 4 hét alatt végzett mentési munkálatokról. A levéltár egész anyaga — a zárt udvaron heverő és erősen átázott csekély töredék kivételével — átszállíttatott a plébánia magtárába, az oratóriumba és a kertészeti épületbe, sőt bizonyos rendezési munkálatok is megkezdődtek. Ezen kívül Kőszegi János átszállította az iskolaépületbe a fegyvertár még megmenthető darabjait, valamint a könyvtár visszamaradt felét is. A szétdúlt gyűjtemények egyéb darabjainak, elsősorban az egyébként is erősen rongált képeknek elszállítását az oroszok megakadályozták. A mentési munka sikerei nem kis részben azon is múltak, hogy a VKM szeptember 5-én Kőszegi János részére 3 hónapra az iskolai munka alól felmentést adott. A levéltári anyag további Szombathelyre való szállításától tehát el lehetett tekinteni, a könyvtár második felét pedig Borsa Iván a visszainduló teherautóval magával vitte az Országos Levéltárba. 1945. november 2-án Keleti István, a VKM rendelkezésére bocsátott rendőrnyomozó főhadnagy — a helyi orosz parancsnokság engedélyével — átvizsgálta a kastély helyiségeit, és sikerült összegyűjtenie a restaurálás útján helyrehozhatónak látszó 12 db vakablakra feszített széthasogatott és szétlőtt olajfestményt, 1 db félbevágott olajképet, 27 db keretes „Szerzetesrendek" című, továbbá 1 db ugyané sorozatba tartozó keret nélküli képet (valamennyi a XVI—XVII. századból származott). Elhozott még 2 db XVII. századi női arcképet és a kastély ablakairól lefejtett 18 db olaj festmény szalagot, amelyből 2 Batthyány-ős életnagyságú arcképe állítható össze. Még 2 életnagyságú kép darabjai viszont már hiányosak voltak. 3 db vászonlap kevés hiánnyal a XVI. századi híres „Boszorkányok szombatja" c. kép fő részeit alkotta. Az oroszok a kastély egyik mellékhelyiségének ajtaját és ablakait 3 rámázott képpel (Ferenc császár arcképe, továbbá XIV. századi temperatáblák) fedték be (UMKL XIX—I— 1—h 74 548/1945. és 75.270/1945.). 12 Érdemes megemlíteni, hogy a szentivánfai Bezerédj család évszázadok alatt gyűjtött és ritkaságszámba menő tárgyai semmisültek meg vagy kallódtak el a háborús események alatt. A nyilas számonkérőszék katonái által felgyújtott kastélyban semmisült meg a család levéltára a XIII. századig visszamenően, benne Árpád-házi királyok pecsétes oklevelei, Bezerédj Imre, Nádasdy Ferenc levelei stb. A 30 ezer kötetes könyvtár kötetei között régi kódexek, incunabulumok, klasszikusok XV., XVI. és XVII. századi kiadásai stb. hamvadtak el. A kastély műbecsű empire és biedermeier berendezésén kívül külön említést érdemelnek József nádor első feleségének Párizsban készült bútorai, melyeket Pétervárról hozott magával, és amelyek ajándékként kerültek Bezerédj Miklós püspök tulajdonába, nemkülönben a ritkaságszámba menő, pálosok által faragott szekrény. Az évszázadok alatt összegyűlt képtár egyik különlegessége az a XVI. századból való gúnykép, amely az egyik protestáns hitre áttért Bezerédjt egyik unokatestvérével a keresztfa mellett latorként ábrázolja. A rendkívül gazdag porcelánkészlet a hazai (herendi, tatai) és más európai mellett japán vázákban és egyéb tárgyakban is bővelkedett. Évszázados kincsek halmozódtak fel a kristály, fegyver, hazai és idegen földi néprajzi gyűjteményekben is. Mindezeket a nyilasok semmisítették meg. Bezerédj Mária azonban még idejében elfalaztatott kb. 160 műbecsű arany- és ezüsttárgyat, amelyek elkerülték a nyilas pusztítást. 1945 májusának első napjaiban az oroszok a kiégett kastélyban lókórházat rendeztek be, s feltörve a falakat, megtalálták és elvitték az elfalazott műkincseket. Bezerédj Mária a bozsóki Végh kastélyban vészelte át a fegyveres harcokat, ide hozta magával a család legféltettebb kincseit. Az átvonuló orosz élcsapat katonái vitték el azt a kézitáskát, amelyben Bezerédj Miklós püspök 289 darabból álló arany éremgyűjteménye (benne görög, római, bizánci, genovai, velencei és 1890-ig az addigi összes magyar érmek), több püspöki arany mellkereszt (köztük Eszterházy Imréé és Pázmány Péteré) is benne volt. Kertészére bízta annak a díszes tokban levő arany diadémnak elásását, amelyet a magyar ifjúság adományozott Dérynének. A kertész állítása szerint ellopták tőle (UMKL XIX—1—12 324/1947.). 70