Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Pedroni Emma Anna: A lúdtolltól az írógépig: az íróeszközök fejlődése és az iratanyagok papíranyaga a 19. század elejétől 1945-ig / 28–50. o.

Az előbbieket tudva, különleges ritkaság a huszonkilenc éves Bánki Donát „Újítások gőzgépeken" c. 1888-ban írógéppel írt sorait olvasni. A maga korában rendkívül drága írógép valószínűleg a nagyhírű Ganzés Társa Vasöntöde és Gépgyár tulajdona lehetett, ahol a fiatal Bánki gépészmérnök dolgozott a nagyhírű Mechwart Andrásnál. De ugyanezen időben Bánki a Műegyetem konstruktőre is. Mivel a Műegyetem a szóban forgó időben nem rendelkezett írógéppel, így minden valószínűség szerint az írógép a Ganz gépgyáré lehetett. A Bánki iratnak feltűnő érdekessége, hogy az „1" betű, illetve az l-es számjegy erős vastag rajzolatú a többi betűhöz képest. Ez tulajdonképpen a gép egyedi tulajdonsága.

20 Általában Magyarországon a kézzel írt sorok mellett, a géppel írt betűk a múlt század utolsó évtizedében jelentek meg. A műegyetemi levéltárban az eddigi kutatás szerint a legkorábbi írógéppel írt ügyirat (823/1892—93.) 1893. május 6-i dátumozású.

21 Ezt az első műegyetemi írógépet a rektori iroda számára vásárolták 1893-ban. Ennek az írógépnek a betűtípusa álló helyzetű, formailag az egyszerű nyomdai betűformát követi. Az irat aláírója a rektori hivatal titkára, Jámbor Gyula, aki munkáját a rektor főhatósága alatt „tolnokként" kezdte. Majd ő viselhette először a „műegyetemi titkár" címet, amikor ez a beosztás megszerveződött, és e címre 1883ban kinevezést kapott.

23 Ez az ügyintézői elnevezés annak idején nem csak á Műegyetemre, hanem hazánk más felsőoktatási intézményére is vonatkozott, a VKM-rendelet alapján. Megemlíthető, hogy a kisebb írnoki munkakört egész a II, világháborúig tollnoki szóval jegyezték. Az úgynevezett „írógépkezelői tisztség" elnevezésű munkakör azonban csak 1910-re alakult ki. K. Jónás Ödön műegyetemi rektor 1911-ben így írt a minisztériumnak: „nálunk annyi a kopogtatnivaló, hogy azt úgyszólván két erő is alig győzné, minélfogva egy ilyen elnevezésű állásra feltétlenül szükségünk volna."

23 Ebben az időben az „írógép írás oktatásá"-t az a cég végezte, amely írógépeket importált hazánkba. Legismertebb volt a Glogowski és Társa, — Remington^Standard amerikai gyártmányú írógépekkel. A cég korán kapcsolódott a már jól működő gyorsíróiskolához, és hirdetésük is közösen került az újságokba, például 1908-ban. Hazánkban az első írógépírást oktatók a Glogowski cég képviselői (özv. Glogowski Jakabné szül. Neisser Berta, Glogowski Emma Sarolta, Glogowski Kürt Márton József és Neisser Pál), helyileg Budapest, VI. ker., Andrássy út 12-ben.

24 Az első „gépíró tankönyv" magánkezdeményezésként született, Kaiser Gizella okleveles magyar-, német- és gyorsírótanár 1908-ban adta ki, tizenöt éves, különféle rendszerű írógépek (21. ábra) ismerete alapján — írta a könyv előszavában dr. Vargay István egyetemi magántanár, ügyvéd és az Országos Női Gyorsíróegyesület vezérelnöke. Az akkori idő 3 koronás tankönyvét a VKM 16648—1908. rendelettél hagyta jóvá.

25 A gépíró-tanítói oklevél megszerezhetőségének lehetőségét a minisztérium elég későn teremtette meg. Több mint 10 évvel a tankönyv megjelenése után. A VKM 1920. július l-jétől az „Országos Gyorsíró-Tanács" szervezetébe új szakosztályt, a Gépíró-szakosztályt állította fel. Űj „Szervezeti Szabályzat"-ot készíttetett, melynek 5. § c) pontja rögzíti a gépírás előadására kerülő anyagot: „a) a modern írógépek technikai ismertetése; b) a gépírás (vakírás) elméleti ismertetése; c) a gépírás története; d) a gépírás tanításának módszere; 40