Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - Petrikné Vámos Ida: Irattárosképzés az Új Magyar Központi Levéltárban / 45–52. o.
VI. FELKÉSZÜLÉS A TANFOLYAMI ZÁRÓVIZSGÁRA (4 óra) Az Űj Magyar Központi Levéltárban a fent ismertetett oktatási program alapján elkészített tematika szerint kezdődött meg a tanfolyam 1991. április 3-án. A hallgatókat — egy kivétellel, aki egy gmk-tól jött — a központi kormányzati szervek és pénzintézetek iskolázták be. A bevezetőben említett magas érdeklődés ellenére azonban a létszám jelentősen csökkent, mivel az érdeklődők nagy többsége csak nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezett, akiknek a jelentkezését — a jogszabályi előírások miatt — nem tudtuk elfogadni. A foglalkozásokat 4—4 órában szerdán és pénteken tartottuk. Az előadók, gyakorlatvezetők azok a kollégák voltak nagyrészt, akik a tankönyv egy-egy fejezetét írták. A tanfolyam ideje alatt folyamatosan gondot jelentett a gyakorlati órákra a megfelelő segédanyag beszerzése; általában a téma előadói készítették el és fénymásolással sokszorosították a „formanyomtatványokat". Problémát jelentett a gépi adatnyilvántartás gyakorlása is. Csak arra volt lehetőségünk, hogy egy ilyen programot előadás keretében ismertettünk, majd a Budapest Főváros V. Kerületi önkormányzat szíves közreműködésével a gyakorlatban megnéztük. Az ideális viszont az lenne, ha a hallgatók gép elé ülve ezeket a programokat maguk is használhatnák. Erre azonban az ŰMKL gépparkja nem ad lehetőséget. Az iratkezelő és irattáros tanfolyam záróvizsgája — mint ahogy ezt a vizsgaszabályzat is előírja — két részből állt; az írásbeli vizsgára június 21-én került sor, a szóbeli vizsgára pedig egy héttel később, június 28-án. Az írásbeli vizsgán egy 14 kérdésből álló feladatlapot kellett a vizsgára jelentkezetteknek kitölteniük, mely során a gyakorlati foglalkozásokon elsajátított ismereteikről kellett számot adniuk. A feladatok között szerepelt iktatás, mutatózás, selejtezési jegyzőkönyv elkészítése, és nyolc-tíz olyan rövidebb választ igénylő feladat, amellyel a vizsgázó az elméletben tanultak helyes gyakorlati alkalmazását mutathatta be. A szóbeli vizsgára 27 tételt állítottunk össze, melyek két sorozatból álltak, „A" és „B" tételekből. Az „A" tételek szorosan az ún. törzsanyaghoz kapcsolódtak, s egy-egy téma bővebb kifejtését tették lehetővé. A „B" tételek a fontosabb alapfogalmakra, valamint a törzsanyaghoz lazábban kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek rövid felvázolására adtak lehetőséget. Mind az írásbeli feladatlapokat, mind a szóbeli vizsga tételsorait a módszertani osztály állította össze, melyeket véleményezésre 'kiadott a tanfolyam előadóinak; a vélemények figyelembevétele és a főigazgatói jóváhagyás után a szóbeli tételeket időben, május elején a hallgatók is megkapták. A vizsgák várakozáson felül jól sikerültek, ami talán a — szigorúan — középiskolai végzettséghez kötött jelentkezési feltételnek is betudható. összegzésül megállapítható, hogy a korábbi tapasztalatokra alapozva elkészített központi oktatási program az új, magasabb követelményeket támasztó tanfolyami rendszerben kiállta a gyakorlat próbáját. A jövőben szervezendő tanfolyamoknál szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a gyakorlati foglalkozásokra. Az új szisztéma szerint a következő tanfolyam előkészítésére már több idő áll rendelkezésre, ezért szeretnénk a gyakorlati munkához egy olyan feladatcsomagot összeállítani, amely az iratkezelési munka minden fázisának gyakorlásához segítséget nyújtana. Ennék a segédanyagnak az összeválogatásánál nagyobb figyelmet kívánunk arra fordítani, hogy a tanfolyam hallgatói 51