Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Pedroni Emma Anna: A lúdtolltól az írógépig: az íróeszközök fejlődése és az iratanyagok papíranyaga a 19. század elejétől 1945-ig / 28–50. o.

Á korai időben finomra őrölt rizsporral vagy fövénnyel szórták le írás közben a nedves szöveget, hogy gyorsabban száradjon. A leltározott kalamáris, más szóval tintatartó, mindig díszes és értékes anyagú volt. Sokszor híres ötvösmester munkája. Ugyanis a kereskedelem egyszerű üvegben forgalmazta a tinta terméket. Ezeknek az egyszerű, szögletes vagy hengeres alaprajzú üvegeknek felső síkján a tollszár részére mélyedés volt kialakítva, de ezek a tintásüvegek nem képeztek leltári értéket. A Czuczor—Fogarasi szótárban, szép régi összetett szóként olvasható a kalamárisdugasz szó, amely a tintásüveg elmaradhatatlan kelléke. A széles körben használt tollszár könnyű faanyagból alakított tömör henger. Felülete csiszolt, lakkozott. Egyik végén szorosan illesztett fémhengerrel, melybe a tollhegy illeszthető volt. A fémrész díszítése tulajdonképpen a gyártó cég márkajelét tartalmazta. A faanyagú tollszár mellett a csont, bakelit, sőt nemesfém anyagú is készült. 5. A kézirású ügyiratok egyedi tulajdonsága Az ügyiratok kézi írás esetén egészen sajátos egyedi tulajdonságokat tükröznek. Egy intézményen belül, egy adott korszakban könnyen megállapítható kéznyoma, írásmódja alapján az ügyintéző iratanyaga. Vagyis csoportosítható az egyedi írásforma alapján több, egy időben készült iratanyag egy intézményen belül. Amely egyes esetben segítségül vehető az intézményből „kimenő", azaz kikerült ügyirat irattani elemzéséhez. Megállapítható, hogy a kézi írásnál alkalmazott hegyes vagy vágott hegyű toll, a személy írásmódja, vonalvezetése, az alkalmazott tinta, írótoll írónyoma, jellemző egyedi formai, kifejezésbeli tulajdonságot kölcsönzött az ügyiratnak. Az írótermék behozatala és a kifejlődött magyar írótermékgyárak, nyomdák létrehozták a termékeket forgalmazó üzleteket. Nagyhírű írószer-forgalmazóvá vált a már említett Schuler Kecskeméti utcai boltja, a korábbi Rigler József Ede „RJE" védjeggyel garantált árui, a kortárs „SB" = Szénásy Béla írószerkereskedése, vagy a „BG" védjegyű Guttmann Benedek Múzeum körúti egyetemek környékén lévő boltja; de említhetők a pelikán madár védjegyű tinták, töltőtollak, írószerek. (20. ábra) 6. Gépírássál írt ügyiratok korai időszaka Hazánkban még nem volt írószergyár, amikor Kempelen Farkas magyar feltaláló írógépet konstruált 1779-ben. Sokkal később, 1867-ben Latham Sholes, mechanikus barátjával, G. W. N. Yost-tal már gyári előállításra tökéletesítették írógépmodelljüket. Ennek előállítása Remington fegyvergyáros gyárában történt. A gép gyártás közbeni tökéletesítésével indult el világhódító útjára „Original-Remington-Standard" elnevezéssel. Az akkori időben negyed kiló aranyat érő írógépcsodák csak lassan lehettek megvásárolhatók. 1890-ben szabadalmazott Franz Xavér és fia Hermann írógépe megvásárolható termékké vált. Végül T. Underwood 1898-től árasztotta el vele a piacot. Az írógép billentyűzetének még ma is használt betűrendezése — a betűk előfordulás-gyakorisága alapján — az 1888-as amerikai gépírókongresszuson került jóváhagyásra.

18 19 Az írógép hazai használatának elterjedését az alábbiakban az ország legnagyobb egyetemének, a Műegyetemnek a példáján próbáljuk nyomon követni. 38