Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 4. szám - Zsoldos Attila: Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez / 20–31. o.

szervezet udvarispánja latin nyelvű elnevezésének eredetét sem szükséges az udvarszervezetben keresni, hiszen már Szent László ún. III. decretumának 28. cikkelye említi a comesek curiáját (Závodszky 1904. 180. 1.), s ennek alapján a 12. század elején feltűnő „curialis comes" forma nehézség nélkül magyarázható. Mindezek alapján a curialis comesi tisztséget, míg újabb, ellenkező értelmű nyomós érv fel nem merül, a királyi várszervezetben kialakult intézménynek tekintjük. 34 Holub 1917. 192. 1. 35 1165: CDES I. 85—86. 1.; 1279: ÁUO IX. 252. 1.; 1280: ÁUO IV. 217—18. 1.; 1286: ÁUO IV. 288—89. 1. (kérdéses, hogy az 1287-ben említett János pozsonyi ispán azonos-e Péter fia János udvarispánnal — ÁUO IX. 452. 1., vö. Wertner 1897. 667. 1.); 1287: ÁUO XII. 451—53. 1. (vö. 1287: CD V. 3. 342., 345—46. 1.) — Péter fia János udvarispán személyére és rokonságára összefoglalóan ld. Wertner 1893. 211—16. 1. (eredményei részben elavultak). 36 Kristó 1973. 20—21. 1. — Mivel Péter fia János lázadásának indítékait, pontos körülményeit nem ismerjük, e tekintetben legfeljebb találgatásokba bocsátkozhatunk. Ezek egyike lehet annak feltételezése, hogy Csák nembeli Péter talán az ispán és a várjobbágy közötti kapcsolatokat Péter fia János familiárisi szolgálatba kényszerítésével akarta megerősíteni, ami kiválthatta az udvarispán ellenállását. Egy ilyen feltételezés létjogosultságát támogatja az a körülmény, hogy a nagybirtokos oligarchák általában nem voltak válogatósak magánfamíliájuk kiterjesztésének módszereit illetően, a konkrét esetben azonban nincsen a birtokunkban határozottan erre utaló információ. 37 1294: Dl 102 722. 38 Kristó 1973. 124. 1. 39 Vö. Holub 1917. 192—93. 1. 40 1290—91: 4. te: „Nec eciam barones suas dignitates in certa quantitate pejunie locare permittamus, nec, vices suas, sive iudicatus in parochia conferri ignobilibus paciemur." — Marczali 1902. 187. 1. 41 Zsoldos 1988. 16. 1. 42 A baranyai gyakorlatra ld. Zsoldos 1988. 16. 1., továbbá DF 259 815.; a honti oklevél: ÁUO I. 89. 1. (az okevél datálásához ld. még 1300: Dl 40 226.; az oklevelet téves, 13. század középre utaló datálással idézte többek közt Zsoldos 1988. 18—19. 1.); 1311: Smi&klas VIII. 279.; 1336: „Nos ... comes de Wolkow ... et quatuor iudices nobilium de eodem ... duos ex nobis videlicet Jacobum comitem et Valentinum maiorem exercitus duxissemus transmittendam" — AO III. 268. (Kérdéses, hogy az említett Jakab maga is szolgabíró volt-e, vagy az 1311, évi eset mintájára vett részt a megyei hatóság munkájában.) 43 Vö. Zsoldos 1991. 46. 1. Rövidítések AO AUO Bolla 1957. Bolla 1983. CD w CDES = DF = Dl = Eckhart 1946. = Fejérpataky 1892. = Cerics 1969. = Anjou-kori okmánytár I—

VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878—1920. Árpád-kori új okmánytár I—

XII. Közzéteszi Wenzel Gusztáv. Pest-Budapest 1860—74. Bolla Ilona: Az Aranybulla-kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágításában. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica Tom. I. Bp. 1957. 84—105. 1. Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Értekezések a történeti tudományok köréből. Űj sorozat 100. sz. Bp. 1983. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I—

XI. Stud. et op. Georgii Fejér. Budae 1829—44. Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I—

II. Ed. Richárd Marsina. Bratislavae 1971—87. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Gyűjtemény. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp.

f

1946. Fejérpataky László: Kálmán király oklevelei. Értekezések a történeti tudományok köréből XV. 5. sz. Bp. 1892. Gerics József: Árpád-kori jogintézmények és terminológiai törvényhozásunk egyik keltezetlen emlékében. Századok 103. (1969.) 611—40. 1. 29