Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Pedroni Emma Anna: A lúdtolltól az írógépig: az íróeszközök fejlődése és az iratanyagok papíranyaga a 19. század elejétől 1945-ig / 28–50. o.

ban megjelent Elementa Matheseos c. mű, melyet a szerző, Christian Wolf képmása díszít. A matematikus, filozófus jobb kezében a tudomány attribútumaként írótollként lúdtollat tart.

7 (3. ábra) Möller János „Az Európai Manifaktúrák' és Fábrikák Mesterség Míveik" c. 1818-ban megjelent könyvének „írótollak vagy pennák" fejezetében olvasható: „Az író-pennáknak készítésére, a'mint tudjuk, a'különféle madaraknak szárnytoUaik szoktak fordíttatni. Ezen végre a' lúdtollak legalkalmasabbak és 3. ábra 4. ábra legközönségesebbek, mindazonáltal gyakran hattyú és holló tollakból is tsinálnak pennákat." (A varjú szárnytolla szintén közkedvelt írótoll volt.) A kikészítéssel kapcsolatosan írja: „az ödzés vagy megkeményítés forró hamuban, zsarádnakban megy véghez. A' pár — tűz felett való ödzés legjobb, de legtöbb időt is kíván."

8 írás közben azonban a lúdtoll hegye megkopott, ezért azt újra metszették, melyhez tollkést alkalmaztak. Egy gyönyörű holland életkép örökítette meg a tollmetszés műveletét. A képet Adriáén van Ostade festette. A közvetlen hangvételű, ragyogó színű kép a Magyar Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán szerepel. A kép címe: A tollmetsző. (4. ábra) Ugyanezen időszakban elkezdődött az írótoll forradalmasítása. Az új anyagú „fém-toll" feltalálója Senefelder Alajos volt 1796-ban. Majd 1803-ban Wiese gyáros Angliában, Birmingham városában, írótoll gyártását kezdte el. „Találmányok könyve" című négykötetes művében Frecskay János rendkívüli részletességgel ismerteti a szinte ékszer finomságú munkát igénylő írótollhegy gyártásának folyamatát.

9 Hazánkban — de európai viszonylatban is — a századfordulóig angol és német acéltollat alkalmaztak az írásnál. Közismertek voltak a Wiese angol, S. Röder's és a Heintze & Blanckertz-íéle berlini acél írótollak. Mivel az előzőekben említett „Leczkekönyv" 1873-ban került kiállításra, az írásnál alkalmazott toll egyértelműen külföldi gyártmányú volt. A toll csomagoló dobozkája egyben a termék reklámaként volt kiképezve. (5. ábra) Az írótermék gyártása időben elég későn alakult ki hazánkban. A Schuler József által 1881-ben alapított pesti Kecskeméti utcai papírkereskedés (6. ábra) csak tíz év után, 1891-ben tudott írószer terméket, írótollat gyártó üzemmé fejlődni. A Magyar Korona Országainak Gyáripara 1906-ban c. kiadvány vasiparral kapcsolatos része is csak röviden említi az új gyárat: „Schuler József — az első magyar aczélírótoll és indigó másolópapír gyára, mely egyedül fog30