Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Széchenyi és Zala: a Zala Megyei Levéltár Széchenyi-levelei / 53–64. o.
3. Cenk, 1834. január 28. Lunkányi János Pallini Inkey Jánoshoz^ 1 Méltóságos arany kulcsos úr! Különös figyelem[m]el tisztelt uram! A Váliczka regulatioját méltóságod nagy tekintete, különös ügyes [sége], fáradhatatlan munkássága által eszközölte ugyan, és azt mfásként] mint történt, nem is lehetett volna végbe vinni, csak részenkén [t] egy határt a másik után lehetett rendbe hozni, míg végtére [az egész] völgy rendbe hozatott. De ha utóbbra ezen egyes munkáló [dás] mindegyik határnak maga kényére hagyatna, az egész oly nagy fáradsággal és sok költséggel készült munka lassanként ismét romlásba, és végre pusztulásba jönne; hogy tehát annak haszna utóbbra is fenn maradjon, és méltóságod a maga munkájára a koronát rátegye, hátra van még, hogy az egész Váliczka völgynek birtokosit egy közös társaságba hozza, amint azt söjtöri földesurak és birtokos urak is múlt augusztus hónapban kívánták, és méltóságodat annak eszközlésére megkérték. Én azolta beszéltem botfai ügyész és tiszttartó urakkal is, azok is az ilyes társaság hasznát átlátják, és annak elfogadására hajlandók. Megtiszteltem besenyei földes urakat is, azok is két kézzel fognak a társasághoz. Meg látogattam t[ekintetes] csacsi adminisztrátor urat is, és az is készségét azon társasághoz kinyilatkoztatta. Így tehát méltóságod már előre bizonyos lehet, hogy munkájának sikere lészen, és ugyan azért bátorkodom, alázatosan arra megkérni, hogy ezen Váliczka köz-társaság eszközlésére az összejövetelnek idejét és helyét elhatározni, és az illető feleket arra meghívni méltóztatna. Tán legjobb volna közgyűlés alkalmával élni, és annak idejében Zala Egerszegre a terminust rendelni. Ezzel nagyra becsült úri jóvoltiba ajánlott különös tisztelettel maradok. Fent tisztelt méltóságodnak alázatos szolgája Lunkányi János urod[almi] igazgató 4. Cenk, 1834. május 6. Széchenyi István Pallini Inkey Jánosnak Kedves Barátom! Lunkányi jószágaim igazgatójátul értettem, hogy mely sok fáradságid voltak, míglen Válicka vizét részenkint regulatióba hozni tudtad, azonban hátra van még, hogy most az egész Válicka medre és völgye, s abban tett darabos munkák öszvekapcsolásba jöjjenek, s egymásnak megfeleljenek. Ez iránt is már tettél némely intézeteket, és az [il]lető birtokosok is, mint hallom, hajlandók közös társaságba [—] 52 Kérlek kedves barátom, tegyél mennél előbb terminust az egész völgy birtokosainak öszvejövetelére, s hozd azon köz társaság [ot] életbe. En addig kedves honunknak fő vizét s fő életerejét, a Dunát fogom, amennyire a körülmények megengedik, rendbe hozni, az az fogok iparkodni, hogy elrendeltessenek. Dolgaim nem engedik e sorokat hosszítni, és azért szíves barátságodba ajánlván magamat maradok valódi barátod és kész szolgád Széchenyi István 5. Cenk, 1838. október 23. Széchenyi István Zala vármegyének Tekintetes karok és rendek! Ha eddigelé nem válaszoltam a tekintetes rendek boldogasszony hó 15 és böjtelő hó 12-iki gyűléseikből hozzám intézett kegyes soraikra, azt ne méltóztassanak figyelem hiányának vagy akármi egyébnek tulajdonítani, hanem egyedül változó egészsé60
