Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Nemes Lajos: A Heves Megyei Levéltárban őrzött kataszteri iratok rendezése / 43–52. o.

sohasem képeztek teljesen lezárt rendszert. Az általunk vizsgált 75 év alatt (1875—1950) nyilvántartásuk sokat változott, finomodott. Közel 10 évnek kellett eltelnie 1875—1885 között, hogy az első munkálatok rendszere teljes egészében kialakuljon. Kisebb módosulások következtek be 1909 és 1938 után is. Változtak az alkalmazott nyomtatványok is, sokszor csak az elnevezésük, úgy, hogy a belső rubrikáik változatlanok maradtak, de előfordult, hogy ugyanazon név alatt egy-két adattal bővebb vagy szűkebb adatsort tartalmazó nyomtatványt találunk. A munka előkészítésekor erre nagyon oda kellett figyelni. Minden egyes nyomtatványt külön meg kellett vizsgálni, a hasonlókat össze kellett vetni egymással. 4. Az iratok rendezése Az előzőekben ismertetett vizsgálódásokat elvégezvén összeállítottam a rendezéshez szükséges adatlapot, melynek a rendezést .kellett segítenie, s melyet a rendezés során egységesen minden községre ki kellett tölteni. (Az adatlapot lásd a dolgozat végén függelékként.) Az adatlapon az iratfajta neve mellett az iratokat római és mellette arab kódszámokkal jelöltem. Miért? A római számok jelölték a hét kataszteri alapmunkálatot, továbbá azokat a munkálatokat, melyek a kataszteri alapmunkálatok végrehajtásához szorosan kapcsolódtak, azokkal egyidőben keletkeztek. Ezek a következő iratok voltak még: VIII. Kimutatás a talaj használatáról IX. Dűlők leírása X. Birtokrészleti jegyzőkönyv XI. Házszám jegyzék XII. Föld- és házbirtokosok betűsorozatos névjegyzéke XIII. Az adóközség határában levő idegen birtokosok névjegyzéke Mit jelölnek az arab számok? A kataszteri alapmunkálatok maguk is többfajta iratból álltak, s ezekhez, mint előzőekben jeleztük, kapcsolódtak a későbbiek folyamán olyan iratok, melyek azokat folyamatosan kiegészítették, melyek a bekövetkezett változásokat tükrözték. Egy iratfajta ezek alapján tehát két számot kapott. Egy római és egy arab számot. Pl.: — III/l. Kataszteri telekkönyv (eredeti) — III/2. Kataszteri telekkönyv (másolat) — III/3. Kataszteri telekkönyv (pót) — III/4. Kataszteri telekkönyv (függelék) stb. — 111/13. 1. számú Változási jegyzék stb. A rendezés során minden iratot palliumba tettem, a palliumra került az iratfajta kódszáma, az irat megnevezése és évköre. Az adatlapon pedig bekarikáztam a meglevő irat kódszámát és mellé a megfelelő helyre beírtam az évkort. Az iratok dobozba kerültek. A dobozra került az iratok fondszáma és dobozszáma, a község neve, a dobozba kerülő iratok kódszáma. Az adatlap megfelelő helyére mindig a dobozba kerülő első iratfajta kódszáma mellé írtam a dobozszámot. Községek sorba rakott adatlapja alapján könnyen elkészíthető az iratok raktári jegyzéke. Maradt még egy kutatást segítő probléma. Milyen adatokat tartalmaznak az egyes iratfajták? Ezt a kutató a raktári jegyzékkel együtt levő repertóriumból tudhatja meg. A repertóriumhoz csatlakozik egy olyan táblázat, amely az adatlap iratjegyzékének sorrendjében tartalmazza az iratokban található összes adatot. 49