Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 1. szám - Galambos Sándor: Alapítványi célok a dualizmus korában Nyíregyházán / 19–27. o.

talmazottjai újabb megerősítést kaptak: jó úton járnak. A szociális alapítványok kérelmezői éppen az adomány segítségével próbálták meg egzisztenciális biztonságukat helyreállítani. A dualizmus kori társadalom az alapítványok révén két fontos értéket erősített meg; a minőségelvet és a szolidaritást. Az alapítványozás egyrészt minőségelvű lendítő erőként, katalizátorként újabb impulzusokat adott a hatékony, eredményes munkához, tanuláshoz, másrészt sűrűbbre fonta a szociális védőháló szálait.

25 JEGYZETEK 1 Csorba Ferenc: Alapítványaink és a legfelső felügyeleti jog. Bp. 1889. Dárday Sándor: Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Bp. 1897. Csorba Ferenc: Az alapítvány jogi fogalma. Bp. 1901. (A továbbiakban: Csorba) Orbán József: Az alapok és alapítványok. Bp. 1907. Steinecker István: Az alapítvány jogi létesülése. In: Jogtudományi Közlöny, 1916. Krüger Aladár: Az alapítvány, különös tekintettel katholikus alapítványainkra. Bp. 1916. (A továbbiakban: Krüger) Schuler Dezső: Az alapítványszerű juttatásokra és alapítványokra vonatkozó törvények és jogszabályok. Bp. 1935. 2 Nyíregyháza mint Szabolcs egyetlen rendezett tanácsú városa, 1876 óta a megye székhelye is. Dinamikus fejlődése során a századfordulón közel 32 ezer lakosával az ország 21. legnépesebb településévé vált. 3 A par excellence egyházi alapítványokat ebben a munkában nem érintem. 4 Csorba, 20. p. 5 Krüger, 1—5. p. 6 A korábban keletkezett alapítványokat is ezután látták el szabályos alapítólevéllel. 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, V. B. 186. Nyíregyháza r. t. megyei város polgármesterének iratai, VII. 49/1901. A dolgozatban felhasznált iratok zöme a polgármester fondjában található. Mivel egy-egy alapítványt (aktát) — a rendszerezésből következően — többször is megemlítek, ezért a túl gyakori hivatkozás elkerülésére az említett V. B. 186. fondhoz tartozó iratokat a legutolsó jegyzetben ábécérendben közlöm. Minden más forrást külön-külön a helyén jelölök meg. 8 a özvegy Zierek Edéné végrendeletében 5000 koronás alapítvány létesítését határozta el. Halála után a hagyatéki tárgyalás alapján a királyi járásbíró 1909-ben a törzstőkét 4000 koronában állapította meg, mivel „... a fedezetül kijelölt ingatlan vételárból több nem jutott." b A tőke, illetve a kamatok nagyságát hol forintban, hol koronában adták meg. Hazánkban 1892-ben vezették be az aranyalapú valutát; a koronát, de a forint is forgalomban maradt. 1 forint 2 koronával volt egyenlő. Itt jegyzem meg, hogy az első világháborút követő infláció tönkretette az alapítványi tőkéket. 9 a A családnevek írásmódja a korszakban még nem rögzült. így pl. Zucker helyett írtak Czukkert is. bAz akta lelőhelye: Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztériumi Levéltár, K 150, XII. kútfő, 2. tétel, 134122. VII/1902. 10 Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztériumi Levéltár, K 148, l/A—30—4286/ 1914. 11 Lukács Ödön (1843—1896) református lelkész, történetíró, költő, hírlapszerkesztő volt egy személyben. 12 A Nyíregyházi Ág. Hitv. Ev. Főgimnázium Értesítője (a továbbiakban: Gimn. Ért.) az 1904—1905-ik iskolai évről. Közli: Leffler Sámuel igazgató. Nyíregyháza, 1905. 5. p. 13 Dr. Konthy Gyula az alapösszeget még ezen a közgyűlésen 500 koronával egészítette ki, majd két év múlva újabb 500 koronát adományozott. 14 Bencs László (1841—1905) a város polgármestere volt 1890—1901-ig, ezt követően haláláig országgyűlési képviselő. 15 A „puha korlátú" — „kemény korlátú" fogalompárt a közgazdaságtanban némileg eltérő jelentésben használják. 16 Gimn. Ért. az 1904—1905-ik iskolai évről. Közli Leffler Sámuel igazgató. Nyíregyháza, 1905. 6—7. p. 26