Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 3. szám - Kemény János: A közigazgatási bizottságok feladatkörének változásai 1876–1914 között / 6–30. o.

A közigazgatási bizottság felügyelt a népoktatási törvényben elrendelt iskolai adó kivetésére. Elrendelhette az adókivetést, és ilyenkor az adókulcsot is meghatározta. Első fokon járt el az állami és a községi népiskolai tanítók és a szülők, valamint a községi iskolaszék vagy gondnokság és a tanítók közötti ügyekben. Felülvizsgálta az állami és az államilag segélyezett községi népiskolák számadásait. Népiskolák felállítását és segélyezését kérhette a minisztériumtól. A féléves működési jelentéseiben ki kellett térnie az oktatásügy helyzetére és ismertetnie kellett a vele kapcsolatos intézkedéseit.

54 A népiskolák közegészségügyi felügyeletét is a közigazgatási bizottság gyakorolta, mégpedig a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi 14. te. alapján.

55 A közigazgatási bizottságnak az 1876. évi 28. tc.-ben biztosított, fentebb ismertetett jogait és köteleségeit az 1891. évi 15. te. kiterjesztette az óvodákra és a gyermekmenházakra is.

56 Az 1893. évi 26. te. rendezte a községi és felekezeti elemi iskolákban működő tanítók fizetését. A törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy a rászoruló tanerők fizetését államsegélyből pótolják. A fizetéskiegészítő államsegély mértékét a 'minisztérium a közigazgatási bizottságok útján állapította meg. A bizottság e munka során köteles volt vizsgálni azt, hogy a segélyezendő tanító minősítése megfelel-e követelményeknek.

57 Az 1907. évi 27. te. a községi és felekezeti népiskolai tanítók alapfizetését és korpótlékát egészítette ki államsegélyből a közigazgatási bizottságok közreműködésével.

58 h) Űt- és vámügy A közigazgatási bizottság ezirányú feladatait az 1890. évi 1. te. bővítette. Ennek értelmében a bizottság köteles volt figyelemmel kísérni a területén levő állami utak fenntartási és kezelési munkáit, valamint ellenőrizni az út- és vámügyekben eljáró állami tisztviselők munkáját. A hatáskörébe tartozott az út- és vámügyi sérelmek első fokon történő elbírálása is. A közigazgatási bizottság a közutak építéséneik, kezelésének és fenntartásának felügyelete és ellenőrzése érdekében központi és járási útibiztosokat küldhetett ki. A bizottság határozott első fokon a területén áthaladó állami és törvényhatósági útszakaszok és műtárgyak kezelési és fenntartási költségeiről. Nagy értékű munkáknál a javaslatait fel kellett terjesztenie döntésre a kereskedelemügyi miniszterhez. A közigazgatási bizottság ellenőrizte, hogy a törvényhatósági utakon folyó munkáknál betartják-e a minisztérium által megállapított szabványokat. Felülvizsgálta a törvényhatósági útalapok költségelőirányzatait, megvizsgálta és véleményezte a zárszámadásokat, joga volt intézkedni az útalap-pénztár ellenőrzéséről és a tapasztalt visszaélések megszüntetéséről. A törvényhatósági mérnöki hivatal által készített térképeket és műleírásokat a közigazgatási bizottság hitelesítette. A bizottság a hitelesítési eljárás végrehajtására küldöttséget rendelhetett ki, amelyben legalább egy bizottsági tagnak is részt kellett vennie. Az állami utak törzskönyveit az államépítészeti hivatal, a törvényhatósági közutak törzskönyveit a törvényhatóság első tisztviselője Őrizte, de bennük bármilyen változtatást csak a közigazgatási bizottság engedélyével lehetett átvezetni. A bizottsági munka azonban nem maradt ellenőrzés nélkül, minden útügyi határozatát fel kellett terjesztenie a minisztériumba. A vámszedési jog engedélyezéséért a minisztériumhoz benyújtott kérvényeket javaslattételre kapta meg a közigazgatási bizottság. A feladata az volt, hogy megtárgyalja a kérést, ha szükségesnek látta helyszíni szemlét rendelhetett el, ahol az érintettek közötti ellentéteket egyezség létrehozásával igye16