Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - HÍREK - Szecskó Károly: A Magyar Levéltárosok Egyesülete Borsod-Heves-Nógrád területi szekciójának ülése Egerben, 1990. október 4. / 108–110. o.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete Borsod-Heves-Nógrád területi szekciójának ülése Egerben (1990. október 4.) 1989-ben Borsod, Heves és Nógrád megye levéltárosai elhatározták, hogy szákmai és emberi kapcsolataik mélyítése, egymás munkatapasztalatainak kicserélése céljából időnként találkoznak egymással. A miskolci, a nyíregyházi tanácskozás után a múlt év október 4-én a Heves Megyei Levéltár adott otthont a levéltáros szakemiberek tapasztalatcseréjének. A tanácskozáson Kovács Béla, levél'tárigazgató üdvözlő szavai után az egri levéltárosok számoltak be jelenlegi kutatási témájukról. A levéltárigazgató saját témái közül hármat emelt ki. Először arról szólt, hogy több éves kutatásai alapján elkészítette Az egri egyházmegye története 1596-ig című monográfiáját, amely 1987-foen nyomtatásban is megjelent. Könyve az egyházmegye történetének 1596-ig, Eger török kézre való kerüléséig terjedő időszakának első modern feldolgozása. Munkájában — több kérdésben — elsősorban az egyházszervezés korai szakasza, az egri püspökség alapításának ideje, a püspöki székhelyen álló első templom építése, 'településtörténeti kérdések, az eddigi kutatási eredményektől eltérő álláspontot fejtett ki, főleg korábbi régészeti kutatásaira alapozva. Ezt követően az ő irányításával és közreműködésével készülő Helytörténeti lexikon munkálatai jelenlegi helyzetéről számolt be, majd szólt a Heves megye történeti helységnévtára az Árpád-kortól napjainkig című munkájáról, amely a Magyarország történeti helységnévtára című sorozat I. köteteként jelenik meg a közeljövőben. A levéltár igazgatóját követően először Húszamé Berecz Éva kapott szót, aki Heves megye térképrekonstrukciója című témájáról számolt be, amelyet évek óta a Soros-alapítvány támogatásával kutat. (E munkálatról a Levéltári Szemle olvasói az 1989/2. számban részletes tájékoztatást kaptak.) Nemes Lajos a levéltárban őrzött kataszteri iratanyag rendezéséről beszélt. Bevezetésképpen elmondotta, hogy a Heves Megyei Levéltárba az 1950-es évek elejétől 1981-ig kerültek be a termőföldek nyilvántartásához és adóztatásához készített iratanyagok 1875-től. Ezek alapszintű rendezése már korábban végbement, s ő most a középszintű rendezést végzi. A rendezés célja az iratok minél mélyebb szintű megismertetése, végső soron egy gyűjteményes fondba való besorolása; Kataszteri iratok gyűjteménye cím alatt. A rendezés során minden községről részletes adatlapot készít, amely feltünteti a település nevét, s megmutatja, hogy a községnek milyen kataszteri iratai vannak és melyik évből. Az adatlapok számítógépes feldolgozásra is alkalmasak lesznek. Csiffáry Gergely először A magyarok részvétele és tevékenysége a szovjet antifasiszta iskolákon és hadifogolytáborokban (1941—1945) című témájáról számolt be. Az előadó ismertette az 1990. június 27-i levéltári munkahelyi vitán elfogadott, s azóta a Magyar Tudományos Akadémiai Tudományos Minőségi Bizottságához benyújtott kandidátusi disszertációjának fő téziseit. Ezt követően a Heves Megyei Gazdasági Címtár, illetve kompasz készítésének mun108