Levéltári Szemle, 41. (1991)
Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - MÉRLEG - Bereczné Huszár Éva: Sugár István: A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe (1790, 1845). Eger, 1989. / 91–93. o.
SUGÁR ISTVÁN A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe (1790, 1845) Tiszai Téka 1. Kiad.: Dobó István Vármúzeum Eger, 1989. Sugár István • A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe című munkáját a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és Szolnok megyei múzeumok együttműködése íkeretében a Dobó István Vármúzeum adta ki, A Közép-Tisza vidék (kutatására létrejött együttműködés eredménye a Tiszai Téka első köteténeik megjelenése, amely a további kutatásokat ösztönözheti. A Dobó István Vármúzeum olyan munka kiadására vállalkozott, melyben a szerző a Heves Megyei Levéltár térképgyűjteményének talán legértékesebb kéziratos térképműveit, illetve azok készítésének körülményeit ismerteti. Az ismertetésre kerülő térképek: Ideal-Charte des Theiss-Stroms und der Schiffahrts gegenstande in der Hevescher Gespanschaft. Készítője: Litzner János Heves megyei mérnök (6 szelvény) és Sándor József adjunctus geometria (30 szelvény). Készítési ideje: nem jelzett. Méretaránya: 100 bécsi öl = 26 mm (1 szelvény), méretarány nélküli 35 szelvény. Jelzete: T 117 Theiss Fluss Charte von der Csongráder Gespanschaft angefangen. Készítője: Litzner János Heves megye mérnöke és Sándor József mérnökséged. Készítési éve: 1784—1790. Méretarány nélküli; 82 szelvény (első-, másod-, harmadpéldányok; egy sorozat rajzilag teljes). Jelzete: T 118. A Tisza folyó és árhatárának térképe, Heves-Szolnok megyében. Készítette: a Királyi Építési Főigazgatóság (Lányi Sámuel). Készítési éve: 1833—1844. Méretaránya: 100 bécsi öl = 33 mm (16 szelvény). Jelzete: T 119 A fél évszázad különbséggel felvett Közép-Tisza ^szakasz térképezési munkálatait két fejezetre 'bontva ismerteti a szerző. A Tisza -szabályozás már a 18. század negyvenes éveiben felmerült, mert a folyóban zátonyok, fatörzsek, vízimalmok akadályozták a hajózást, áradásaival pedig óriási területéket öntött el, mindkét parton veszélyeztetve a mezőgazdasági termelést, akadályozva a közlekedést, a seregek vonulását, a sószállítást. Mária Terézia, imajd II. József ösztönözték a magyarországi víziutak fejlesztését. A munkáik irányítása a Helytartótanács feladata volt. 1751 J ben rendelet született a vízimalmuk elbontására, melyek a víz szabad folyását akadályozták. Az első tervek a Tisza -megtisztítását, hajózhatóvá tételét irányozták elő, de végső cél a szabályozás volt, amely végleg megszüntetné az évenkénti áradásokkal együtt járó gondokat. 1774-től br. Orczy Lőrinc volt a Folyamszabályozási Bizottság elnöke. A vízügyi munkálatok irányítója a Hajózási Igazgatóság, hajózási felügyelője Walcher, majd Krieger Sámuel. A tervek 1776ban időlegesen megfeneklettek Grossinger Ferenc (a Folyamszabályozási Bizottság akkori titkára) a tényeket eltorzító véleménye miatt. 1780-ban a Helytartótanács Krieger Sámuelt nevezte ki Heves és Külső91
