Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - MÉRLEG - Biernacki Károly: Dél-alföldi évszázadok [1–4.] / 87–90. o.

Dél-Alföldi Évszázadok A helytörténeti kutatások és az őket követő publikációk szaporodása, a köztük és az országos történetírás közötti távolság érzékelése és annak áthidalása iránti igény hozta létre a Dél-Alföldi Évszázadok című sorozatot, amelynek 'megte­remtése körül 'Blazovich László, Kristó Gyula és Szabó Ferenc bábáskodtak. A sorozatnak immáron négy kötete jelent meg, három féldolgozás és egy for­ráspublikáció. Témájuk Békés és Csongrád, valamint Bács-Kiskun megyékre terjed ki, tehát a dél-alföldi régió történetéhez kapcsolódik. Talán jó úton ha­lad a sorozat abba az irányba, amelyet Kristó Gyula az első kötethez írott be­köszöntőjében így fogalmazott meg: „... egy meg nem született Dél-alföldi Tu­dományos Intézet évkönyvévé válhat." A sorozatot gondozza és kiadja a Csong­rád Megyei Levéltár. Az első kötetben, amely 1986-ban jelent meg, Blazovich László „A Körös— Tisza—Maros köz középkori telep ülésrendjé"-t mutatja be. 1 Blazovich László­nak külön érdeme, hogy olyan témát dolgozott fel, amely több mint fél évszá­zadot váratott magára. 1938-Jban Zalotay Elemér részéről felvetődött egy ilyen téma átfogó feldolgozásának igénye, de sajnos nem akadt rá vállalkozó. A szerző a kérdések többoldalú 'megközelítésével végezte a feladatát. Munkájának első fejezetében megismerkedhetünk a régió középkori természeti földrajzával. Ezt követi a régió településtörténetének feldolgozása a honfoglalástól a XVI. sz. végéig. Ez a fejezet négy periódusra bontott, -mélyet a harmadik nagy fejezet követ „A régió mezővárosai" címmel. Munkájának tartalmát nem kívánom részletesen elemezni, hiszen ezt már előttem sokan megtették. „A jelen kötettel új sorozat indul útjára. Űj sorozatot indítani annyit jelent, mint bízni a jövő­ben, remélni azt, hogy az elkövetkező kutatások eredményei 'megtöltik majd a sorozat köteteit. De nem egyszerűen csak bizakodást jelent, hanem egy kicsit a jövő irányítását, birtokbavételét is. Egy sorozat mindig zászló, amely mögé fel lehet sorakozni"— írja Kristó Gyula professzor a beköszöntőben. Blazovich László kötetének jó fogadtatása nagyobb lendületet adott a sorozat további da­rabjainak 'megjelentetéséhez, hiszen már egy évvel később nyomdába került második és negyedik kötetének anyaga. Néhány külső tényező miatt, előbb Varsányi Péter István munkája: „Szer­bek és magyarok között a Tisza mentén (Csernovits Péter politikai pályája)" jelent meg a sorozat negyedik kötetéként, 2 és csak pár héttel később a Gilicze János és Vígh Zoltán által jegyzett „Návay Lajos politikai jegyzetei (1910— 1912)" című könyv a sorozat második kőiéiként. 3 Varsányi Péter István munkájának hőse, Csernovits Péter (született 1810­ben Mácsán) szerb származású 'magyar nemes, kétségtelenül nagy egyéniség s egyben történelmi személyiség. Egészen az 1840-es évekig népszerűsítette Szé­08

Next

/
Thumbnails
Contents