Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - KILÁTÓ - Szaszkó István: A Journal of the Society of Archivists 1988–1989-es évfolyamai / 76–81. o.

ben helyezték el. (NB.A terminálokról on line lekérdezés ugyancsak lehetséges). 1986 végére 20 000 névből álló index készült el. 1989-re az őrzött főbb családi és uradalmi levéltáraknak felé lett így névmutatózva. A hosszabb helynevek esetében rövidítéseket alkalmaztak. Részletes 'munkanaplót vezették a nap fo­lyamán előszörre és utolsóként indexelt iratról, s ez igen hasznosnak bizonyult lemezhiba, vagy hibás beolvasás esetén. Elveszett adatokat baCk-up filekból pótoltak. A korrektúrázást ketten végezték, egyik személy a céduláról, a má­sik a képernyőről olvasott. Végezetül még 'másik három lista is készült: tárgy­mutató, Clwyd megyei helynevek, más angliai és walesi megyék; listáik ugyan­csak a kutatótermekbe kerültek. A későbbi bővítések és kiegészítések egyene­sen a nagyszámítógépbe történtek a terminálon keresztül, s a javított új listák nyomtatása körülbelül kéthavonta történt. Kutatói kérésre, díjazás ellenében helyre vagy tárgyra is lehet listáztatni. Az első sikeres év után a 14 000 dara­bos fénykép-, valamint a 4400 darabos hagyatéki iratok/végrendelet-gyűjtemé­nyek számítógépes indexelését is elvégezték. A teljes adatbázis ekkorra már 86 000 tételre bővült. A lekérdezés a számítógép bármely termináljáról lehetsé­gessé vált. 1988-ban minden gépelési .munkánál áttértek a számítógépes szövegszer­kesztésre. A PC-en használt szövegszerkesztő program kompatibilis volt a nagy­számítógép adatbázisával, s elektronikus levelezőt (electronic maiiing system) is kialakítottak. A legfontosabb nyereség azonban a szerző szerint az, hogy mára a személyzet minden tagja otthonos a számítógépek kezelésében, s hogy olyan tapasztalatokat szerzett, amelyek sokkal könnyebbé teszik a jövőbeli számítógépes programok kidolgozását. Az 1988 júliusi számban külön rovatot alakítottak ki „szoftver szemle" címmel, 'melyben egy menüvezérelt, PC-re való adatbázis-kezelőt mutat be egy skót levéltár munkatársa (Informix 3.3). Az 1989. év első füzetében (címlapján a Cambridge-i egyetem 1949-ben épített szobányi számítógépének fényképével), a legelső tanulmány a manches­teri "egyetemen 1984. nyarán szervezni (kezdett angol nemzeti számítástechnika­történeti levéltár létrejöttét mutatja be. Az amerikai rokonterület eredményeit is felsoroló (az USA-ban 90 intézményben vannak a számítástechnika-történet­tel kapcsolatos iratok, Bostonban az 1970-es évek eleje óta működik a Compu­ter Múzeum) cikk lényegében figyelemfelkeltő, támogatókat gyűjtő írás. Az 1989 októberi számban a Public Record Office és a szakma kapcsolatá­ról szóló rövid írásában Michael Roper egyebek (pl. az optikai lemezek levél­tári alkalmazása első 'biztató jeleinek említése) mellett kijelenti, hogy az infor­matikai technológiák levéltári hasznosítása során az elszigetelt személyi szá­mítógépek mellett, de inkább helyett ma már inkább országos levéltári számító­gépes hálózatról kellene gondolkodni. Az 1989 júliusi számban olvashatunk megjegyzéséket az átdolgozott angol levéltári szabvánnyal kapcsolatban (British Standard 5454: 1989 Ajánlások a le­véltári dokumentumok tárolására és kiállítására. NB. Az 1977. évi szabvány tel­jesen átdolgozott változata; a korábbit visszavonták.) Ma mindhárom brit köz­ponti levéltári szerv, az angol Public Record Office, a Scottish Record Office, és a Royal Commission on Historical Manuscripts egyaránt ezt a szabványt te­kinti mércének. A szabvány többek között kiterjed a következő kérdéseikre: levéltár-építészeti kérdések, a légkondicionálás, a levegő szűrése, a páratar­talom megengedett mértéke, napfénymentes raktárak kérdése, tűzvédelem, szá­mítógépes dokumentumok, filmek stb. A jelen cikk kifejezetten csak figyelem­felhívó jellegű, maga a szabvány az angol szabványügyi hivataltól szerezhető be. A hivatal levéltáraikkal kapcsolatos munkálatairól egyébként bővebben ugyanezen folyóirat 1987. évi 3. számában lehet olvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents