Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - DOKUMENTUM - Gergely Jenő: A szerzetesrendek 1950. őszi felszámolásának dokumentumai: a Paritásos Bizottság jegyzőkönyvei, 1950. szeptember 19.–november 15. / 50–72. o.

zettek szabad mozgását korlátozzák, ami valószínűleg helyi túlkapás. Egyébként ezt az ügyet .személyesen is ki fogja vizsgálni. Olt Károly pénzügyminiszter: Kimutatja, hogy a férőhelyek még nincsenek kihasználva, úgy, hogy a további elhelyezéseknek nem lehet akadálya. Megállapítja, hogy a szabad mozgás biztosításának a kérdését indokolatlan felvetni, minthogy e tekintetben semmiféle korlátozás nincs. A bizottság utasítja a szociális albizottságot, hogy állapítsa meg, hogy az eltartásra igény jogosulták közül ki nincs még elhelyezve, és gondoskodjék azok elhelyezéséről. A tüdőbetegek elhelyezésének az ügyét a személyi adatok közlése után a kormánybizottság kivizsgálja. 2. napirendi pontnál Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelenti, hogy az illetékes állami szerveknek kiadta az utasítást arra, hogy a kifejezetten egyházi vonatkozású kegyszereket, könyveket, iratokat adják ki. Ujabb általános utasítás kiadására tehát szükség nincsen, amennyiben esetleg konkrét sérelmek adódnának, kéri azoknak bejelentését, hogy megfelelően intézkedhessek. Dr. Czapik Gyula érsek: Előadja, hogy a kiadott általános utasítás alapján a kápolnai kegytárgyakat vissza is adták. Előfordult azonban mégis, hogy a kápolnához tartozó szőnyegek és harmóniumok nem kerültek vissza, minthogy ezekre az egyháznak szüksége van, kéri a megfelelő intézkedést. Olt Károly pénzügyminiszter: Újabb általános jellegű utasítás helyett sokkal eredményesebb, ha a konkrétan megjelölt ügyekben mennek ki megfelelő rendelkezések. A bizottság az egyházi kegytárgyak és könyvek visszaadásáról, az egyházi bizottság részéről beérkező konkrét adatok alapján esetenként fog intézkedni. A 3. napirendi pontnál Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter ismerteti az egyházi bizottság kérését, hogy az Irgalmas-rendi kórház katolikus kórházként maradjon meg. A kívánságot nem látja indokoltnak, mert a létrejött megállapodás értelmében a Széher úti kórház lesz az egyház kezelésében. Grősz József érsek: A Széher úti kórház csak az egyháziak és nem a világiak részére van. Mivel tudomásom szerint a protestánsoknak és a zsidóknak is van kórházuk, az egyenlő elbánás elve alapján kéri az Irgalmas-rendi kórház meghagyását. Olt Károly pénzügyminiszter: Az Irgalmas-rendi kórház a rend megszűnése folytán jelenleg miniszteri biztos vezetésével, de a régi szervezetében és jellegében változatlanul tovább működik. A kórház tehát ma is változatlanul katolikus jellegű kórház. Dr. Czapik Gyula érsek: Azt kéri, hogy amíg a többi egyház vallásos jellegű kórházai megvannak, addig az Irgalmas-rend volt kórháza is változatlanul fenntarthassa mai jellegét. Olt Károly pénzügyminiszter: A kórházak állami kezelésbe vételének a kérdése nem a bizottság, hanem a Népjóléti Minisztérium fokozatos feladata. A betegellátás nem vitásan állami feladat. A Népjóléti Minisztérium fokozatosan, előre meghatározott ütemterv szerint veszi át ezt a feladatot és ennek folytán a magán, felekezeti, sőt még a társadalombiztosítási kórházak is állami kezelésbe kerülnek. A bizottságnak nem feladata és nem is tartozik a hatáskörébe az, hogy akár ebbe az elvi célkitűzésbe, akár pedig a részleges végrehajtás ütemébe beleszóljon. Az egyenlő elbánás elve lényegében véve tehát megvalósul, mert az már nem jelent különbséget, hogy a végrehajtás során időbelileg milyen sorrendben kerülnek az egyes egyházi jellegű kórházak állami kezelésbe. Erre egyébként felvilágosítást nem tud adni, mert az a Népjóléti Minisztériumtól függ. A bizottság a pénzügyminiszter felvilágosítását tudomásul veszi. A 4. napirendi pontnál Olt Károly pénzügyminiszter közli, hogy az Üllői u. 75—77. sz. ház múlt év óta a főváros tulajdonában van. A házat feloszlása előtt a Mária Reparatrix női szerzetesrend használta. A fővárosnak — értesülése szerint — a házra szüksége van, és ezért az épületnek egyházi célokra való rendelkezésre bocsátása lehetetlen. Dr. Czapik Gyula érsek: A házat korábban a főváros az Oltáregylet

21 használatába adta és az egylet feloszlatása után is, mint ún. jámbor testület, tovább működhetik és így álláspontja szerint az épület használata ma is megilleti. Az épület egyházi használatra való átengedését egyébként azért is kéri, mert szükségük van egy hivatalos helyre, ahol a püspöki kar tanácskozásait tarthatják és a lelkészek, valamint az egyházi alkalmazottak megfelelő elhelyezést nyerhetnének. Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter: Az épület a főváros tulajdonában van, és ezért a használatának a kérdésében nem a bizottság illetékes, hanem a főváros. Az 5. napirendi pontnálDaruas József vallás- és közoktatásügyi miniszter: közli a kormánybizottság álláspontját, mely szerint az egyenlő elbánás elve folyományaképpen, ahogyan a protestáns egyházak lelkészképzésének a segélyezése megszűnt, ugyanúgy a katolikus kispapok kongruájának folyósítását is meg kell szüntetni. Az 68