Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években / 39–49. o.

0,03 fm terjedelműek (XXVI. 805).

61 A városi szociális ügyosztály fogalmazója a polgármesterhez írt jelentésében arról tájékoztat, ihogy a szegényház iratainak nagy része elpusztult. Ugyanebben a jelentésben olvasható az is, hogy „A népjóléti hivatal iratainak egy része elpusztult, a jelenlevő tisztviselőik a megmaradt iratokat rendezik."

02 A koalíciós évek elmúltával egyre világosabbá vált, hogy Magyarországon új, szovjet típusú közigazgatási rendszer, a tanácsrendszer fog kialakulni. Ezt jelezte már a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, majd az 1950. évi I. törvény megalkotása, mely a helyi tanácsokról (rendelkezett. Ismeretes, hogy a megszerveződő tanácsrendszer funkcionálásának különböző következményei lettek. Megszűntek olyan kimondottan szociális profilú intézmények, mint a közellátási nyilvántartó, a tisztiorvos, a városi orvos és a városi szociális titkár feladatköre. De más hivatali — igazgatási problémák is bőven adódtak. Még meg sem szilárdult az új hivatali szervezet, amikor 1951 januárjában átalakították, hogy a központi szervök, még közvetlenebbül avatkozhassanak bele a helyi hivatali szervek tevékenységébe. Elbizonytalanodtak a helyi apparátusok. Magában az iratkezelésben is voltaik zavaró tényezők. Az 1949. októberétől 1951. decemberéig érvényben levő közigazgatási számrendszer a gyakorlatban nem vált be. Ezután a csoportszámos iratkezelési rendszer következett, de ez sem felelt meg az igényeknek. Komoly hiányosságok mutatkoztak az iratkezelés rendjében. Jelentkeztek helytelen, szektás nézetek, amelyek az iratok gondos megőrzését bürokratikus 'megnyilvánulásnak tartották.

01 A 'megyei tanácsi iratanyag 1950—51. évi részét a levéltár az 1960-as évek elején vette át. Viszonylag rossz állapotban volt fizikailag is az iratanyag egy része, egyes iratok elkallódtak, más értékesnek minősülő iratokat is selejteztek hibás értékelés miatta Áll ez a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. Közegészségügyi Osztályának irataira is (XXIII. 16). Ez az osztály mindössze 1950 —195lHben működött. Majd 1951. január 31-én a népjóléti szociálpolitikai ügykört az igazgatási osztály vette át tőle a gyámüggyel együtt. Az óvodák, napköziotthonok és az állami gyermekotthonok felügyeletét pedig az oktatási és népművelési osztály irányítása alá helyezték. Ez az osztály 1951. január 31^ével megszűnvén utódja a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya lett (XXIII. 17).

05 A tanács különböző osztályaira is jellemző volt a fentebbiekben említett hanyagság az iratkezelést illetően, valamint a gondatlan selejtezés, amelyre más összefüggésben már utaltunk. Áttekinthetetlenné váltak az irányítási viszonyok, zavarossá az ügykörök és szinte eltűnt az irányítók és irányítottak felelőssége. Napirenden voltak az átszervezések, az ügykörök változtatása szétzilálta a szervezetet.

06 Nemcsak a megyei, városi vagy járási tanácsok működése volt problémás, hanem a községeké is. Szó esett imár arról is, hogy a községek irattára a háború alatt megsemmisült, vagy később a hanyag iratkezelés közben pusztult el. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a községi iratok begyűjtését 1952-ben tervszerűen kezdte meg. Ekkor 'még Debreceni Állami Levéltár néven működött, amely az 1950—1952. között működő Hajdú-Bihar Megyei Közlevéltár és a Debrecen Városi Közlevéltár egységeiből alakult ki. A Debreceni Állami Levéltár 1952-ben történő begyűjtése arra is fényt vetett, hogy az iratrongálás okai között a félremagyarázott bürokrácia elleni harc és a múlt írásos emlékeinek gyűlölete szerepelt. A levéltár 1950-ben a fennálló egyezmények értelmében a Román Szocialista Köztársaság részére átadta az odatartozó iratokat és csak a Magyarországot érintő együtteseket tartotta viszsza.

(i7 A községi iratanyagok és iratkezelés lazaságánál hibáztathatok a járási tanácsok is, melyek egyes vb-üléséket hónapokon keresztül nem ellenőrizték és nem kérték be a helyi tanácsoktól a vb-ülés jegyzőkönyvét. Ez a megállapítás található Tiszagyulaháza, Űjtitkos és Margita községekre vonatkozóan egy 47