Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Balogh Margit: A KALOT és a demokratikus átalakulás – avagy egy katolikus mozgalom végnapjai / 19–29. o.

hogy az agrárifjúsági mozgalom és a Független Ifjúság kapcsolatai is alakot öltötték. A hivatalosan csak júliustól funkcionáló kisgazdapárti ifjúsági szervezetnek kapóra jött a KALOT jól kiépített, szervezett falusi hálózata. Együttműködésüket jelezte a FI hódmezővásárhelyi találkozóján való KALOT-részvétel is. 1945. július 14—16. között hét szervezet iküldöttei értekeztek Hódmezővásárhelyen. A FI, a Magyar Parasztszövetség, a Cserkészszövetség, a SZIM és a KALOT magas szintű delegációt küldött. A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségét (KIE) egy megbízott, a MADISZ-t pedig csak a helyi szervezet vezetőségének tagja képviselte. Az összejövetelen megvitatták az ifjúsági egység visszatérő kérdését: a „tiszta demokrácia" (megteremtése érdekében 'megvalósíthatónak vélték az egyes mozgalmak és közösségek közti „küzdelem-egységet". Az egységfront kialakítását azonban távolról sem a MADISZ, hanem inkább a Független Ifjúság irányítása alatt tartották elfogadhatónak. Érthető tehát, hogy a MADISZ augusztusban miért kezdett újabb agitációba a jobboldali ifjúsági szervezetek ellen. Ekkorra a legtöbb 'megyei titkár jelezte, hogy a vidéken megalakuló szervezetek közül a legerősebb a Kisgazdapárt ifjúsági csoportja és „a vele gyakran együttműködő KALOT."

18 A MADISZ központi hetilapja, a Magyar Ifjúság cikkek sorozatában hozta nyilvánosságra a KALOT háború előtti és alatti tevékenységének 'megkérdőjelezhető pontjait. Különösen a Leventeegyesületek Országos Központjával 1941. október 18-án kötött szerződést firtatta, aminek az adott külön aktualitást, hogy a népbíróság azokban a napokban ítélte halálra vitéz Béldy Alajost, az IHNOV (Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetője) egykori parancsnokát, aki az ominózus szerződés egyik aláírója volt. A MADISZ vádaskodásaira a „Mi van a KALOT pöre mögött?" című „fehér könyv" igyekezett felelni. A kiadvány terjesztését azonban az Államrendőrség Politikai Osztálya megakadályozta, holott arra a KALOT engedélyt kapott a Miniszterelnökség Sajtóosztályától. S bár az érvényes rendelkezések értelmében a sajtócenzura egyedüli és legfelsőbb szerve a ME Sajtóosztálya volt, a kiadvány később sem került a címzettekhez, sőt a kiadást engedélyező Nagy Kázmér 'miniszteri segédtitkárt fegyelmi bizottság elé citálták. A MADISZ viszont tovább folytathatta „leleplezéseit". Az 1945. szeptember 13—15. között tartott első kongresszusán a küldöttek a reakciós ifjúsági szervezetek, köztük a KALOT feloszlatását követelték. Modus vivendi a gyakorlatban Mindezek dacára 1945 második felétől a KALOT felső vezetésében a Független Ifjúsághoz fűződő kapcsolatok erősítése mellett egyre határozottabban jelentkezett a baloldali szervezetekkel megegyezést, a főbb politikai erőkkel modus vivendit kereső irányvonal. P. Nagy Töhötöm 1945-ben kétszer járt Rómában, hogy tájékoztasson és tájékozódjon. Első útjáról szeptember elején tért vissza azzal, hogy „a Vatican intenciója a modus vivendi keresése a szovjettel."

19 Másodszor október 23-án fogadta XII. Pius pápa. Az audiencián a páter kifejtette a háború lehetőségét kizáró KALOT-os véleményt, amiből következően a vezetők egy „hosszabblejáratú orosszal való együttműködésre igyekeznek berendezkedni." A pápa osztotta véleményét: „Egyáltalán nem valószínű, hogy itt hamarosan háború lenne — jelentette ki —, erre nem lehet építeni."

20 Egyetértését anyagiakban is hajlandó volt kifejezni. A Vatikán tehát nem csak tudomásul vette, de kimondottan ösztönözte a KALOT megegyezést kereső erőit. Időközben a MADISZ főtitkára, Nonn György megismételte egy ifjúsági ":.::i