Levéltári Szemle, 41. (1991)

Levéltári Szemle, 41. (1991) 2. szám - Balogh Margit: A KALOT és a demokratikus átalakulás – avagy egy katolikus mozgalom végnapjai / 19–29. o.

rációs táborban sínylődött. Valószínűleg a KALOT is csupán annak köszönhette mentesítését, hogy Kerkaiék Debrecenben, s nem másutt tartózkodtak. A Minisztertanács döntése legalizálta ugyan a KALOT-ot, de nem védte meg a bírálatoktól és .atrocitásoktól. P. Nagy Töhötöm szerint a kommunista Kállai Gyula azt híresztelte, hogy a KALOT csak utólag akar belelopni harcos elemeket kétes múltjába.

6 Az egyesület szegedi székházát a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége foglalta le.

7 Az MKP csanádapácai szervezetének képviselői kijelentették, hogy nem 'hajlandók respektálni „a belügyminiszter úr engedélyét, hacsak azon az orosházi koimmunista párt vezetőségének jóváhagyása nem szerepel."

8 Március 9-én néhány orosz katona a KALOT központját dúlta fel az ajtóra kifüggesztett hivatalos menlevél letépése után.

9 Eközben nem haladt előre a KDNP hivatalos elismertetésének ügye. A párt aktivistáinak március 20-i értekezlete ezért úgy határozott, ha a KDNP nem kap működési engedélyt, akkor az emberek szabad választására bízzák, hogy a Kisgazdapártba, vagy a Polgári Demokrata Pártba lépnék-e be. S imivei mind több mendemonda keringett a KALOT beszüntetéséről ás, ezért úgy döntöttek, hogy a KALOT-ot a kisgazdák oltalma alá helyezik, „leszünk mintegy az ő ifjúsági szervezetük s így próbáljuk átvészelni a vihart, legalábbis egy ideig."

10 A kivárás taktikája gyümölcsözött: Dalnoki Miklós Béla 1945. április 16-án levélben közölte, hogy a keresztény jelzőt elhagyó Demokrata Néppárt (DNP), „mint a Magyar Frontban az egyenjogúság alapján részt vett pártnak a működését és az egész felszabadított területen szervezkedési szabadságát tudomásul veszem. Ránézve a szabad szervezkedés terén ugyanazokat a jogokat biztosítom, mint a többi működő pártnak."

11 A Minisztertanács előtt Miklós Béla azzal indokolta lépését, hogy a DNP volt az a párt, amely a (tulajdonjogilag a KALOT-hoz tartozó — B. M.) nyomdát kezelte, „. .. és ezzel az ellenállási mozgalom működését lehetővé tette. Érdemeit a Szoc. Dem., a Kisgazda és a Paraszt Párt is elismerte . . ."

12 A KALOT és az ifjúsági egység kérdése Mivel a KALOT a DNP létrehozásánál csak bábáskodott, de abba szervezetileg nem olvadt be, számára a rivális ellenfelek és partnerek az ifjúsági politika színterén jelentkeztek. A pártok Ifjúságpolitikájában két fő tendencia bontakozott ki: az MKP egységes ifjúsági szervezetet kívánt, aminek hordozójává a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (MADISZ) tette. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front többi pártja a MADISZ-t csak a kommunisták ifjúsági szervezetének tekintette, közös szervként nem fogadta el, így sorra alakultak meg a pártok ifjúsági tagozatai. A MADISZ tömegszervezetté válása valóban nehezen ment, sem a tanulóifjúságot, sem a munkás- és parasztfiatallakat nem sikerült nagyobb létszámban felsorakoztatnia maga mögött. A parasztifjúság politikai arculatát leghatásosabban a keresztény vallási ideológia formálta. Ezt mérlegelve a MADISZ tárgyalásokba bocsátkozott a KALOT-tal is, amit viszont az motivált, hogy a baloldal tényleges tömegbázisához mérten jóval nagyobb jelentőséggel bírt a szovjet hadsereg jelenlétének köszönhetően. A tárgyalások zsákutcába torkolltak. A MADISZ tárgyalni kívánt ugyan a KALOT-tal, de egyidejűleg reakciós, fasiszta szervezetnek minősítette. A KALOT-nak kibontakozása érdekében szüksége volt a közeledésre, de ennék megítélésében sem a központi munkatársak, sem a hivatalos egyházi körök nem jutottak közös véleményre. Kiváltképp azután nem, hogy a MADISZ egyes helyi szervezetei erőszakos fellépésektől sem riadtak vissza: volt, ahol lefoglalták a legényegylet otthonát, 21